»» ««

Páratlan kelta kincs vagy náci hamisítvány?

Tudomány
2007. június 19.

A világ egyik legtitokzatosabb és legértékesebb kincséről, az egyesek által 1 milliárd eurós értékűre becsült kelta leletről egyre bizonyosabb, hogy egyszerű hamisítvány.

A kérdés csupán, az, kik és milyen célból "adtak le rendelést" egy csodálatosan kidolgozott ötvösmunkára, mely pár éve egy tó mélyéről került elő.

2001 májusában egy amatőr búvár különös tárgyra talált a bajor-tengernek is hívott Chiem-tó (Chiemsee) fenekén: egy 11 kilós, kelta motívumokkal tarkított aranytálat hozott felszínre. Hála a becsületes megtalálónak, az értékes lelet nem veszett el nyomtalanul a műkincskereskedők sötét világában, hanem rövid időn belül a müncheni régészeti múzeumba került.

Az intézet igazgatóját, Ludwig Wamsert igencsak meglepte a tóból előkerült kincs, mivel addigi pályafutása során még csak hasonlóval sem találkozott. Mielőtt azonban tudományos szenzációnak kiáltotta volna ki a leletet, alapos vizsgálatnak vetette alá, majd egy év múlva, 2002 nyarán a würzburgi egyetemre szervezett tudományos konferenciát, melynek középpontjába az edényt állította. Kazahsztántól az USA-ig bezárólag a világ minden tájáról érkeztek szakemberek a találkozóra, ahol alapvetően két vélemény alakult ki: a legtöbben 2000 éves, szenzációs kelta leletként értékelték, mások egy 1891-ben egyszer már megtalált majd később elveszett tárgy újra felbukkanását emlegették. A tudósok nagy többsége mégis az első verzió mellett tette le a voksát, és úgy tűnt, a tányér a kelták máig fellelt legértékesebb kincseként vonul be a történelembe.

A konferencia végén Ludvig Wamser sokkolta a hallgatóságot, 20. századi hamisítványnak minősítetve az edényt. A tudós véleménye szerint a műkincs alapját adó arany, és a fémkidolgozási módszerek egyértelműen 20. századi technika használatára utalnak, nem beszélve a rajta látható motívumokról (pl. bika- és emberáldozat), melyek sokkal inkább jelentették a náci ideológia részét, semmint kelta szokásokat. Hipotézisét az is megerősítette, hogy a röntgensugaras viszgálatok során bebizonyosodott: az arany nem egy tömbből lett "kikalapálva", ahogy arra a kelták képesek lettek volna, hanem vékony aranylapokat lamináltak egymásra, nagyipari jelleggel. Wamser hangját azonban elnyomták a szenzációról harsogó újságok és tudóstársak cáfolatai.

A vita az elmúlt években tovább zajlott, ám ekkor már a lelet nélkül: 2003-ban ugyanis egy ismeretlen megvette az aranyedényt. Tehette ezt azért is, mert annak tulajdonjogán fele-fele arányban osztozott a bajor állam és a megtaláló. A bajor pénzügyminisztérium az ügyletről csak annyit árult el, hogy miután a tárgyat ők is megvizsgáltatták és eredetinek találták, nyugodt szívvel mentek bele a tranzakcióba.

Az új tulajdonos boldogsága azonban nem tartott sokáig: a közelmúltban ugyanis olyan adatok láttak napvilágot, amelyek Wamser feledésbe merült teóriáját támasztják alá. A nyomok egy, a náci párthoz közel álló Theodor Heiden nevű müncheni aranyműves cégéhez vezetnek, amely - fennmaradt dokumentumok szerint - az 1930-as években felsőbb megbízásra egy több mint tíz kilós aranyedényt készített. Azt, hogy az említett példány egyezik -e a Chiem-tó kincsével, pontos rajzok híján nem lehet megállapítani. Tény, hogy a cég vezetője, Albert Pietzsch 1927 óta az NSDAP tagja volt, jó viszonyt ápolt magával Hitlerrel is, és kapcsolatait kihasználva gyakran szállított állami megrendelésre nagy értékű ékszereket és ötvösmunkákat.

Az is köztudott, hogy Otto Rahn vezetésével a nácik korábban nagy erőket fektettek a Szent Grál megtalálására, de a kudarc miatt - Wamser feltételezése szerint - elhatározták, hogy inkább "ráfekszenek" a kelta rokonság bizonyítására. Ehhez pedig egy, a környéken talált különleges kelta leletre lehetett szükségük, amelyet valódi kincsként tárhattak volna a nép elé. Ez lenne tehát a kérdéses lelet. De hogyan kerülhetett a tál a tó fenekére? Egyes feltételezések szerint a közelben felépíteni tervezett pártfőiskola, mint az ideológiai nevelés központja rendelte meg a műalkotást, de az amerikaiak bevonulása miatt 1945-ben nem talált jobb helyet annak elrejtésére, mint a tó feneke.

Az aranyedény többszöri tulajdonosváltás után jelenleg egy angliai székhelyű befektetési cég, a Morgan-Stanwick birtokában van. A társaság által kiadott közlemény cáfolja a kincs hamis eredetére utaló kutatásokat, továbbá azt állítja, hogy a lelet értéke Tutanhamon halotti maszkjáéval vetekszik. A német Spiegel által megkérdezett független szakértők szerint ha a lelet valódi, akár 250-350 millió eurót is érhet, mások a mű világpiaci árát - egy nagyszabású árverés esetén - akár 1 milliárd euróra is taksálják. Ha viszont a lelet hamis, akkor csak a benne lévő nemesfém ára az egyetlen, amely eladhatóvá tenné a piacon - bár az összeg ez esetben sem csekély.

[ ANNO Online ]
Kapcsolódó írásaink:


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 4. békabúvár 2007 júl 16. 00:24  
A technikai szándékú közleményen túl:)) Az MRMTT Búvárrégészeti Szakosztály  elsősorban hazai vízalatti régészeti lelőhelyek felderítésével, továbbá a hazai vízalatti régészeti topográfia kialakításával foglalkozik.Főbb tevékenységeink a mosoni dunai római kori kikötőerődnek vélt,ám vélhetően török kori őrtorony vízalatti feltárása, több középkori hajóroncs azonosítása, illetve a dráva mentén egy 26 elsüllyedt, tölgyfából készült bödönhajókból,továbbá vízimalom alkatrészekből álló leletegyüttes dokumentálása volt, ami valószínűleg egy török kori hajóhíd alépítményéből, és a mellette álló vízmalmok maradványaiból tevődött össze.Emelett kutatjuk a cikk szinten itt is megjelenített "Mária Királyné hajói" történetet a Dunában, és úgy általában minden komolynak tűnő információra "rárepülünk" mert súlyos lemaradásban van a hazai vízalatti régészet:((
Hatsepszut témához: Az "emlékezet eltörlése" amit később a rómaiak "damnatio meoriae"-nak neveztek mint bevezetett állami aktust, eredetileg az írásbeliség kezdetéhez kötődött szerintem, ám a grafomán kővéső egyiptomiak túl sok feliratot alkottak, és később lusták voltak ahhoz, hogy minden kőemlékes királylistáról eltüntessék a nem kívánatos fáraókat,továbbá  a temetkező helyek szentségét azért fenntartották,és ott nem hajtották végre a feliratok levésését,így  a történetek megismerhetőek maradak... 
 3. VasMacska 2007 júl 15. 20:52  
De jó, hogy most akkor megkérdezhetem tőled legalább, hogy mi ez a Régészeti Társulat Búvárrégész Szakosztály, és hogy mit is csinálok ott? ( egyébként az én ide történt hozzászólásom csak Thomasbúvárnak szólt, hogy láthassa az új fórumok  halványpiros -új- megjelölését :-) )
De persze tartom amit itt írtam, számomra megdöbbentő volt az is, amikor az egyiptomi idegenvezetőnk- aki mellesleg régész volt, elmesélte, hogy már Egyiptomban Hatsepszut ( talán így hívták) elrendelte, hogy az oszlopról a riválisát le kell vakarni, minden rá vonatkozó történetet meg kell semmisíteni, és a nevét ki kell törölni mindenhonnan. ( Kérdés csak az persze, hogy ennek ellenére mégis miért is tudunk róla több ezer évvel később is, meg magát a történetet is.)
 2. békabúvár 2007 júl 15. 19:31  
Számomra Wamser elmélete eléggé megalapozottnak tűnik, egyébként a nemesfém értéknél mindenképpen többet ér, úgy is, mint a náci történelemhamisítási szándék tárgyi bizonyítéka.
 1. VasMacska 2007 júl 13. 12:41  
Manapság, amikor már az sem biztos, ami elmúlt, és évszázadok óta hamisítanak is mindent, miért pont ennek a kelta eredete lenne biztos? egyébként ha még várunk vele néhány száz évet, akkor ez is elégérdekes  és régi lelet lesz majd:-)

Merülőhelyek

Gubal Island - Rosalie Moller Wreck

Egypt, Red Sea

1/3 db alapján:átlagosan érdekes(átlag: 4) nehéz körülmények
max: 38m, látótáv: 10-25m , áramlás

szafaris megközelítésroncs merüléskorallos, trópusi élővilág nyílt vízi fajokjelentős halraj nyílt vízben

Búvárbazár

SeacSub 7mm -es búvárruha

Ár: 29.950 Ft.

Látogasd meg angol nyelvű oldalunkat, lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2019 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Adatkezelés