»» ««

Megtalálták a világ hetedik csodáját

Külföld
2005. november 17.

Hetven tonna összsúlyú, hatalmas kőtömböket hozott felszínre búvárrégészek egy csoportja az észak-egyiptomi Alexandriában. Azt állítják, hogy az ókori világ hetedik csodájaként számon tartott fároszi világítótorony darabjaira találtak rá.

Jean Yves Empereur, az alexandriai Francia Kutató Központ igazgatójának beszámolója szerint több mint kétezerötszáz, kisebb-nagyobb régészeti lelet került a napokban felszínre Észak-Afrika partjainál. Az évek óta tartó munkálatok eredményeképpen különböző épületmaradványok, obeliszk- és szfinxdarabok sikeres kiemelését hajtották most végre. Nem utolsósorban ennek a nagy jelentőségű leletegyüttesnek a részét képezi az a néhány darab, egyenként is több tonna súlyú kő, amelyek valaha a híres világítótorony részeit alkották - állítják a régészek.

Az ókori világ egyik legfontosabb városának történetét végigkísérték a földrengések. Alexandria, amely nevében az alapító, Nagy Sándor emlékét őrzi, a XIV. század első felében is egy ilyen természeti katasztrófa következtében veszítette el világhíres kincsét, a tornyot, amely utazók ezreit segítette a tengeri tájékozódásban. Korabeli írott dokumentumokból egyértelműen kikövetkeztetető, hogy a végzetes földrengés valamikor 1326 és 1346 között történt. Ibn Battuta arab utazó, a korábbi dátum időpontjában született első feljegyzése ezeket a szavakat örökítette meg: "Szabadon bemehettem a világítótorony első emeleti ajtaján". Húsz évvel később már így írt: "Nincs bejárás ezen az ajtón. Minden összeomlott".

A torony II. Ptolemaiosz uralkodása idején épült i.e. 270 körül, a görög építész, Szosztratosz tervei alapján. Százharmincöt méteres magasságával és három szintjével az akkori világ legmagasabb építményének számított. A benne lévő hatalmas bronztálat szénnel töltötték meg. A torony fénye mintegy száz kilométer távolságig is elhatolt a sötét éjszakában, biztos tájékozódási pontot adva az ott elhajózónak. Az objektum funkciójának fontosságát jelzi az a tény is, hogy a neki helyszínt adó Fárosz szigetének neve az évszázadok során jelentésváltozáson ment át. A mai újlatin nyelvek némelyikében, így a franciában, az olaszban, vagy a spanyolban a fárosz szó világítótornyot jelent.

A mesébe illő felfedezést huszonhat szfinx-szobor teszi még érdekesebbé. A fáraófejű-oroszlántestű kőfaragványok időben egymástól rendkívül távol regnáló uralkodókat örökítettek meg. A legrégebbi például III. Szeszótrisznak, a XII. dinasztia tagjának állít emléket, míg az i.e VI. században uralkodó III. Ptolemaiosz alakja is a gyűjtemény részét képezi. A szfinxek mind méretben, mind a kő anyagában különböznek egymástól.

A kutatók egy víz alatti régészeti park létrehozását tűzték ki célul. A különleges létesítmény kiépítésének komoly technikai akadályai vannak, de ha ezeket sikerül áthidalni, a látogatók három-négy éven belül megcsodálhatják a még tengerfenéken maradt kincseket.

[ Múlt-kor ]
Kapcsolódó írásaink:
Minden információt Egyiptom, Földközi-tenger-ról.

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.

Merülőhelyek

Zabargad wreck

Egypt, Red Sea

1/1 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 5) könnyű körülmények
max: 30m, látótáv: 25m felett

szafaris megközelítésroncs merülés scenic, nézelődős merüléshomokos élőhely korallos, trópusi élőviláglegalább 1.5m-es hal jelentős halraj nyílt vízben

Búvárbazár

Seemannsub szárazruha zokni L/XL

Ár: 3.495 Ft.

Látogasd meg angol nyelvű oldalunkat, lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.


Powered by babelrabbit engine © 2004-2019 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Adatkezelés