A világ leginkább lehalászott zátonyai
KörnyezetvédelemKutatók szerint Haiti "büszkélkedhet" a legleraboltabb tengeri élőhelyeivel.
A Reef Check nevű szervezet állítása szerint Haiti korallzátonyain vették észre a legjelentősebb mértékű túlhalászat jeleit. A parttól távolabb levő szigetnél illetve a part közelében végzett vizsgálatok szerint szinte nem is maradt szaporodásra képes korú hal azok közül a fajok közül, amiknek kereskedelmi, táplálkozási jelentősége van. Természetesen ez nem csak azt jelenti, hogy egyre csökken a fogás, hanem például az algákat fogyasztó halak eltűnésével a korallok túlélése kerül veszélybe. Hiába marad egyben a zátony, élő korall már csak 10 százaléknyi felületet borít, míg 50 százalékot az algák és a szivacsok hódítottak el.Egy magas biodiverzitású zátonyon a karib-tengeri halak és puhatestűek teljes skálára otthonra talál, de Haitin egészen más a helyzet. Dr. Gregor Hodgson biológus szerint a Reef Check keretében megfigyelt indikátor halfajok közül a legnagyobb talált egyed alig 15 centiméteres volt- az egész 120 kilométeres partszakaszról származó adatok összegzése szerint. Minden 100 méteren hálóval, halcsapdával vagy szigonyos halásszal találkoztak a kutatók, pedig csak kis csónakokkal vagy vitorlásokkal dolgoznak.
A Reef Check véleménye szerint védett övezetek egész láncolatára lenne szükség, emellett magukat a helyieket is oktatni kellene, hogy megértsék a zátonyok jelentőségét. A teljes partszakaszt felmérő kutatás eredményeit el kívánják juttatni a környezetvédelmi minisztériumnak, és mellékelik a védelemre tett javaslatokat is. Az egészséges zátonyokon termelődő halmennyiséghez képest Haitin csak töredéknyi a hozam. A védett zónákban viszont lehetőség lenne a szaporodásra, ami hosszú távon a többi, nem védett zátonyon is érezhető lenne.
Haiti egyébként kritikus helyzetben van, mert az élelem nem elegendő a lakosság számára, és ez már az óriási károkat okozó földrengés előtt is így volt. Minden ötödik ember meghal 40 éves kora előtt, az újszülöttek egyharmada is kis súllyal jön a világra. Az ország az élelmiszer 48 százalékát importálja, de a fizetőképes kereslet nem túl nagy, hiszen a haiti emberek 76 százaléka kevesebb, mint napi 2 dollárból él. A Reef Check szerint a legtöbb nemzetközi vizsgálat nem fordított kellő figyelmet arra, hogy az egészséges korallzátonyoknak mekkora jelentősége lehetne a lakosság jobb élelmiszerellátásában, hiszen az egész ország körül ott vannak ezek az élőhelyek.
Az 1996-ban alapított Reef Check nemzetközi nonprofit szervezet. Központja Los Angelesben van, önkéntesei pedig 90 országban dolgoznak. A szervezet szeretne kapcsolatot teremteni a helyi önkéntesek, a kormányzati szervek, a vállalkozások, a tudósok és egyéb nonprofit szervezetek között, hogy közösen tegyenek a korallzátonyok védelméért.
[ UnderwaterTimes ]
(átlag: 3.2) átlagos nehézségű 
Budapest
