»» ««

Cápaenciklopédia: a karibi szirtcápa

Tudomány
1/2. oldal

A Karib-tengerhez készülő vagy iránta érdeklődő búvárok ismerkedhetnek meg a térség leggyakoribb cápájával.

Eredete, rendszertani helyzete

Albumhoz klikk a képre.
Amíg az indo-pacifikus faunaprovincia legjellegzetesebb szirticápa féléje a már korábban bemutatott szürke szirtcápa (Carcharhinus amblyrhincos), addig a trópusi atlanti-karibi fauna emblematikus cápája a karibi szirtcápa (Carcharhinus perezi, Poey, 1876). Hasonlóan az összes többi szirticápa-féléhez, a karibi szirtcápa is a kékcápa-alakúak rendjének (Carcharhiniformes) és azon belül a kékcápa-félék családjának (Carcharhinidae) a tagja. A legtöbb közepes és nagytestű kékcápa-féle a Carcharhinus nemzetséghez sorolható. A nemzetséghez tartozó első ősi fajok az oligocén időszakban, mintegy 34 millió évvel ezelőtt jelentek meg a kor melegvizes tengereiben. A Carcharhinus nemzetségbe tartozó fajok evolúciója részben kozmopolita, részben pedig földrajzilag szegregált populációk kialakulásához vezetett. Noha az egymástól jól elkülönülő faunaprovinciák szerinti szegregáltság pontos oka még nem tisztázott, az viszont nagyon valószínű, hogy a földrajzilag jól behatárolt populációkhoz sorolt fajok kialakulásukat tekintve a legfiatalabbak a cápa-alakúak törzsfáján.

A karibi szirtcápa biológiája, anatómiai jellemzői

A karibi szirtcápa a közepes-nagytestű cápafajokhoz sorolható. A kifejlett hímek átlagos testhossza 1,8-2 méter, a nagyobb nőstények hosszúsága eléri a 2,5 métert is. Az idősebb egyedek között ritkán akár 3 méter hosszú példányok is előfordulhatnak. A karibi szirtcápa testfelépítése igen áramvonalas. Az orr-rész, a roszutrum, megnyúlt, és lekerekített végű. Az alsóállású száj félkör alakúan ívelt, és a szemek mögé nyúlik. Az első hátúszó magas, háromszög formájú. A mellúszók hosszúak, keskenyen íveltek, a végük csúcsos. A mellúszók alsó végén egy-egy fekete szegély található. A második hátúszó apró, és a farok alatti úszó felett helyezkedik el, amely egyébként a Carcharhinus nemzetséghez tartozó fajok közös jellemzője. A has alatti páros úszók kicsinyek és hátsó élüket a mellúszókhoz hasonlóan, szintén vékony fekete sáv díszíti. A faroknyél hosszú; a felső farokúszó lebeny tövénél jól fejlett kaudális gödör észlelhető. Az aszimmetrikus arányú, ún. heterocerk farokúszó nagy és erőteljes. A farokúszó alsó lebenyének élét fekete sáv ékesíti. A háti, azaz a dorzális testtáj szürkésbarna színű, néhány egyednél kifejezetten csillogó, bronzos színárnyalattal. A hasi, a ventrális testtáj egységesen fehér színű. A szemek kicsik, a retina okker-szürkés. Valamennyi kékcápa-féléhez hasonlóan a karibi szirtcápa is rendelkezik a szemeket védő, és leginkább az emlősállatok szemhéjára emlékeztető pislogó-hártyával. A karibi szirtcápa elevenszülő, viviparus faj. Mintegy 11 havi vemhességet követően az ivarérett nőstények általában 4-6 újszülöttnek adnak életet. Az ivadékok születéskori mérete 60-70 centiméter közötti.

A karibi szirtcápa gyorsúszású, aktív ragadozó. Noha nappal és éjszaka egyaránt prédál, a megfigyelések egységesen arra mutatnak, hogy nappali aktivitása sokkal intenzívebb, mint az éjszakai. Általában a nyugat-atlanti korallzátonyok környékén gyakori csontoshal-féléket zsákmányol, de kisebb cápákat, tövises rájákat és puhatestűeket -az utóbbiak között főleg nyolckarú polipokat- is elejt. Annak ellenére, hogy az egyik leggyakoribb atlanti-karibi cápafajnak tekinthetjük, a biológiája még kevéssé ismert. Kifejezetten sekélyvízi faj, a felszíntől legfeljebb 30 méteres mélységig fordul elő.

Érdekes sajátossága, hogy hasonlóan az indo-pacifikus fehérfoltos szirtcápához, (Triaenodon obesus) nappali életrendjébe "pihenőidőt" beiktatva, hosszú ideig képes barlangokban és nagyobb üregekben többedmagával mozdulatlanul lustálkodni, a homokos aljzaton. Igen érzékeny bizonyos vírusos infekciókra, és meglehetősen gyakoriak a testén az apró, parazita rákfélék is.

Az írás a következő lapon folytatódik!

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2

Merülőhelyek

Costa Brava - L`lafranc - Canons

Spain, Mediterranean

3/3 db alapján:érdekes(átlag: 4) átlagos nehézségű
max: 31m, látótáv: 10-25m , áramlás

napihajós megközelítészátony merüléskorallos, trópusi élővilág sziklás, hasadékos élőhelylegalább 1.5m-es hal jelentős halraj nyílt vízben földközi tengeri muréna

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés