Szavazati jogot a halaknak
KörnyezetvédelemVilágszerte egyre nagyobb problémát okoz a tengerek túlhalászása, ráadásul sokszor hatástalanok a káros folyamat megfékezésére tett erőfeszítések.
Az uniós halászhajók például rendszeresen visszadobják a tengerekbe az elpusztult halakat, ha már elérték a kvótájukat. Az Európai Unió becslése szerint az uniós halászhajók minden évben a kifogott halak 40-60 százalékát dobják a vízbe, mert ezek partra hozatalával már túllépnék a kvótát. A brit halászati miniszter a pazarlás megszüntetése érdekében arra szólított fel, hogy emeljék meg az Északi-tengerből kifogható tőkehalak mennyiségét. Így valóban kevesebb hal veszne kárba, nem véletlen ugyanakkor, hogy a brit fogyasztók kedvencének számító tőkehalra viszonylag alacsony limitet határoztak meg - a faj szinte teljesen eltűnt az Északi-tengerből. 1980-ban még 600 ezer tonna tőkehalat fogtak ki az Északi-tengerből, tavaly - a tengerbe visszadobott halak valószínű mennyiségét is figyelembe véve - körülbelül 44 ezer tonnát. Ez mindössze 7 százaléka a csúcsnak, de így is közel duplája a kvótának.
Még negyven év
A tőkehal és az Északi-tenger azonban csak kiragadott példa. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezetének becslése szerint a világ halállományának 70 százaléka már túlhalászott, kimerült vagy egyszerűen megszűnt. Novemberben a Nature arra figyelmeztetett, hogy ha nem történik semmi, 2048-ra a készletek teljesen kimerülnek, és zsákmány hiányában megszűnik a tengeri halászat.
1993 és 2004 között egyébként máris 14 százalékkal csökkent a világon kifogott halak mennyisége, noha nagyobb és sokkal jobb navigációs berendezésekkel ellátott halászhajók futottak ki a kikötőkből. A végzetes folyamatok megállítása érdekében különböző intézkedéseket léptettek életbe, de ezek közül nagyon kevés járt valódi eredménnyel. A kormányok általában csak akkor szánják rá magukat a halászati tilalom elrendelésére, ha egy-egy tengerben már szinte semmit sem lehet fogni.
Szavazati jogot a halaknak!
A környezetvédők meglehetősen szkeptikusak a halászati lobbi által befolyásolt politikusokkal kapcsolatban, szerintük a helyzet nem is változik, amíg - ahogy egyikük megjegyezte - nem kapnak szavazati jogot a halak is. A Greenpeace egyébként azt javasolja, hogy csökkentsék a halászati szezon hosszát és a halászflották méretét, és a nemzeti parkokhoz hasonlóan hozzanak létre tengeri természetvédelmi területeket.
A fogyasztók is sokat tehetnek a tengeri élővilág - halak nélkül a tápláléklánc magasabb szintjein álló állatok, egyebek mellett a tengeri emlősök is kipusztulnak - megmentéséért, ha csak olyan halat vásárolnak, amely igazoltan fenntartható forrásból származik.
[ inforadio.hu ]
(átlag: 5) nehéz körülmények 
Horvátország
