A korallzátonyokban reménykednek
EgyébA meglehetősen rossz helyzetben levő Haitin abban bíznak, talán a tenger élővilága majd vonzani fogja a turistákat.
Haitit, a Hispaniola szigetének nyugati felét elfoglaló országot egykoron az "Antillák gyöngyszemeként" emlegették, és nagyon kedvelt helynek számított. Sok turista érkezett a homokos tengerpartokra, és a korallzátonyokat is számos búvár kereste fel, a partszakaszon gyakori vendégek voltak a jachtok és a luxus tengerjárók. Ám ez az állapot csak a kilencvenes évek elejéig tartott, addig biztos megélhetést jelentett például a búvárüzletágban dolgozóknak. A kormányzat és a magánvállalkozások most azt a célt tűzték ki, hogy újból turistaparadicsommá varázsolják az országot. Pénzt fordítanak a tengeri élőhelyek rendbe tételére és megóvására, aminek egy része még mindig nagyon egészséges az esztelen szárazföldi természetpusztítás ellenére. Sőt, már tengeri nemzeti parkot is létre akartak hozni, de októberben egy új kormány került hatalomra, azaz a politikai bizonytalanság továbbra is közvetlenül befolyásolja a természetvédelmi tevékenységeket.
Ami a mostani állapotokat illeti, a tengerpart közvetlen közelében levő élőhelyek állapota tragikus, gyakorlatilag ellenőrizetlenül kerül a vízbe a szemét, a kivágott erdők helyén maradt csupasz földből mindent belemos az eső a tengerbe, és a halászatot sem korlátozza semmi. Nincsenek kvóták, nincs engedélyezési folyamat, és a helyi halászoknak semmiféle hivatalos papírra nincs szükségük. Ehhez képest kész csoda, hogy a parttól távol eső zátonyok kifejezetten épnek és egészségesnek számítanak, elsősorban La Gonave és az Arcadin szigetek körzetében, és itt terveznék kijelölni az első tengeri nemzeti parkot. A színpompás korallok szépsége sem tudja viszont azt feledtetni, hogy alig élnek itt halak, a nagyobb élőlények a barrakudáktól a cápákon át a teknősökig mind eltűntek.
Egy veterán helyi búvár még emlékszik azokra az időkre, amikor minden más volt. Sikeres búvárközpontja a világ minden sarkából fogadott vendégeket, egészen 1991-ig, amikor katonai puccsal juttattak hatalomra egy új kormányt. A közbiztonság romlását először a turizmus sínylette meg- számos nemzetközi cég kivonult az országból, és az amerikai külügyminisztérium se ajánlotta Haiti felkeresését a bizonytalanság miatt. 1997-ben pedig tényleg minden össze is omlott, miközben Hispaniola keleti felén a hasonló adottságú Dominikai Köztársaság napjainkban is nagyon népszerű úticél. Aki ma turistaként az országba érkezik, jó eséllyel luxus tengerjárón érkezik, ám azok egy zárt, és szigorúan őrzött kis magánterületen kötnek ki az ország északi részén. Az ország többi vállalkozása elsősorban ENSZ-katonákat és segélyszervezetek dolgozóit szolgálják ki, azok szabadnapjain, vagy a néhány jobb módú helyire számíthatnak. A régi, népszerű üdülőhelyeket páran megpróbálják újra megtölteni élettel, de szükséges lett volna a még menthető élőhelyek védelme, amik vonzhatták volna a búvárokat. Hosszú évek után az egyik nonprofit szervezet, FoProBim eljutott addig, hogy a legfelsőbb szinten is támogatták az elképzelést- aztán jött az újabb kormányválság, és a környezetvédők úgy érzik, most aztán az egész lobbizást kezdhetik újból elölről.
Vannak, akik így sem adják fel. Az ENSZ környezetvédelmi progamjának dolgozói igyekeznek felmérni a lehetőségeket, az ország déli, északi és nyugati részén egyaránt, hogy kiderüljön, hol lenne a leghatékonyabb a védelem. A Columbia Egyetem szakértői pedig a jogszabályokat vizsgálják át, hogy rámutassanak a környezetvédelmi szabályozás hiányosságaira. A kormányzat útépítésbe kezdett, hogy javítson az infrastruktúrán, de magáncégek is fejlesztésekbe fogtak. A helyi lakosok azt is hangoztatják, sokat javult a közbiztonság, nem jogos már az ország rossz hírneve, és az ENSZ is segít a helyi rendőrök kiképzésében, hogy valóban professzionális szervezetté válhasson a rendőrség. Végül arra is szükség lenne, hogy maguk az ország lakosai is megértsék, a környezet védelme azért is fontos, mert a tiszta, egészséges tengerpartok és zátonyok fogják a turistákat vonzani, tehát ez nem csak az egyes vállalkozásoknak, hanem az egész országnak elemi érdeke. Természetesen a munkához kormányzati pénzekre is szükség lesz majd, ám az erőforrásokat egyelőre inkább az infrastruktúra fejlesztésére fordítják.
[ NYTimes.com nyomán ]
(átlag: 4.5) átlagos nehézségű 
Thaiföld
