»» ««

Merülések Mexikóban: Cenoték

Utazási élmények
1/3. oldal

A Yucatan-félsziget cenotéi elsősorban a barlangi búvárok körében ismertek, de már átlag búvárok számára is elérhetőek.

Barlangi búvár körökben jól ismert, hogy Mexikó Yucatan-félszigetén találhatók a világ talán legszebb víz alatti barlangjai. Azt már kevesebben tudják, hogy ez a mesevilág nem csak a fanatikus, bolond barlangi búvárok számára -mint én- látogatható, hanem minden búvár aki ehhez felkészültnek érzi magát és megvan a hozzá szükséges minimális gyakorlata, azaz jól tud lebegni, betekintést nyerhet a cenoték cseppkövekkel díszített víz alatti járataiba, termeibe.

Cenote bejárata
Cenote bejárata
Jó, csak szépen sorjában... Mik azok a cenoték?
A cenote (ejtsd: szenote) szó a maya dzonot (majdnem kiejthetetlen) szóból ered, melynek jelentése természetes kút. Logikus. A Yucatan karszt félsziget őslakosai a maya indiánok. Révén, hogy karszt, nincsenek felszíni vízfolyások, sem tavak, az egyetlen édesvíz forrás a mayák számára a cenoték vize volt. Ezek a cenoték nem mások, mint beszakadt barlangtermek. Képzelj el egy barlangot, amit a víz old ki a mészkőből sok-sok ezer év alatt. Ahogy ez a barlang növekszik, a járatai szélesednek, nagyobbodnak, a mennyezetük egyre vékonyabb és vékonyabb lesz, míg el nem éri azt a pontot, hogy már nem bírja el a saját súlyát és beomlik, ablakot nyitva a föld alatt rejtőző hatalmas, szövevényes barlangrendszerekre.

Eddig rendben is van, de cseppkövek víz alatt? Igen. Miután kialakultak ezek a barlangok, a Föld klímájában nagy változás következett be. Egy jégkorszak. A bolygó vízkészletének jelentős része jég formájában halmozódott fel az északi és a déli sark körül kialakuló jégsapkákban. A félsziget földrajzi fekvéséből kifolyólag, az eljegesedés ezt a zónát nem érintette, így a vízszint csökkenésével a barlangok szárazzá váltak. A száraz barlangokban a jól ismert módon megindult a cseppkőképződés és röpke néhány ezer év alatt a természet gazdagon feldíszítette a termeket álló-, függő-, szalma cseppkövekkel és zászlókkal. A jégkorszak vége közeledtével a jég olvadni kezdett és megindult a vízszint emelkedése. Nagyjából egy időben, a Yucatan-félsziget a tektonikai mozgásoknak köszönhetően lesüllyedt és szépen lassan a cseppkőbarlangok víz alá kerültek.

A barlangokban a vízmélység általában sekély, 10 méter körüli, a hőmérséklet a terület éves középhőmérsékletének megfelelően 24-25 °C, a látótávolság több mint 100 méter és a víz áramlása alig érezhető. A fentiekből kiderül, hogy ennél ideálisabb merülőhelyeket nehéz elképzelni.

(c) Rogelio Mier
Cseppkövek a víz alatt
A cenote (cavern, üregi???) merüléseken
a barlangi búvár igazolvánnyal nem rendelkező búvárok kizárólag képzett vezetők kíséretében vehetnek részt. A merülésvezetők minden esetben barlangi búvárok és teljes barlangi cuccban merülnek, míg a látogatók a megszokott nyílt vízi felszerelésükön kívül csak egy lámpát kell hogy cipeljenek. A merülések a barlang bejárati zónájában zajlanak és soha nincsenek távolabb mint 60 méter a legközelebbi bejárattól. A bejáratokon át beszűrődő napfény a merülés minden percében látható. Annak ellenére, hogy mindig a bejárat közelében maradunk, mégis zárt téri merülésről van szó, ezért a levegőfogyasztásra a harmadszabályt alkalmazzuk. Ám még így is, a kis vízmélységnek köszönhetően gázkészletünk bőségesen elég 40- 50 perces merülések végrehajtásához.

Az élővilág elég csekély, de azért néhány halacska néha elkísér víz alatti utunkra. Gyakoriak a guppik, törpeharcsák és a szerencsésebbek találkozhatnak a barlangi vak hallal is. A vízfelszín közelében néha kis édesvízi teknősöket is láthatunk. A víz alatt egyéb érdekes látnivalók is várnak ránk.
A bejáratokon át beszűrődő napfény csodállatos fénysugár játékot képez, bizonyos helyeken valóságos cseppkő erdőkben úszhatunk, máshol levegős termekben a felszínre bukkanva a dzsungel fáinak gyökereit nézhetjük- alulról. Mivel a félszigetet felépítő mészkő rendkívül porózus, ebbe a tengervíz beszivárog, és az édesvíznél nagyobb sűrűsége miatt nem keverdik vele. A partközeli (leggyakrabban látogatott) barlangokban az édes-sós víz határ 10 méter körüli mélységben található.
Fentről megközelítve először vonalszerűen elválik a két vízréteg egymástól, majd amikor beleúszunk, és 1-2 méter vastag rétegben keveredni kezdenek, a víz opálossá válik, csökkentve a látótávolságot. Ezt könnyen megelőzhetjük úgy, hogy kiúszunk a keveredési zónából fel- vagy lefelé, vagy egyszerűen nem közvetlenül az előttünk haladó búvár nyomvonalán úszunk, hanem egy picit kitérünk oldalra, így a még össze nem kevert vízben jó látótávolság mellett nézelődhetünk.

Az írás a következő lapon folytatódik!

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2 3

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 29. aron5 2009 sze 13. 08:40  
nem a buszra, a költségekre gondoltam :) amúgy érdekel majd az útvonal terv
 28. Bunny 2009 sze 13. 00:13  
Miért, gondolod amerikába buszos körútra mennék? Ott még a kutyák is autóval járnak.
 27. aron5 2009 sze 12. 19:36  
csak ha valaki betársult a roliba, hpgy megosszák  költséget :)
 26. Garfield33 2009 sze 12. 19:31  
És ha talált egy jó szponzort?
Különben is, nem azt mondta, hogy nem tudna elmenni Dorogra, csak azt, hogy sajnálja rá a lóvét  :-)
 25. kovax 2009 sze 12. 18:05  
valahogyan azért eljutott (lehet hogy a kerités mellett látott roli az övé volt?:-)
A további 24 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

St. Johns, Dangerous Reef

Egypt, Red Sea

2/3 db alapján:érdekes(átlag: 3.7) átlagos nehézségű
max: 16m, látótáv: 25m felett , áramlás , driftes

szafaris megközelítészátony merüléskorallos, trópusi élőviláglegalább 1.5m-es hal

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés