Halászati kérdések az EU-ban
EgyébAz édesvízi haltermelés a tengeri halászat alternatívája lehet.
Alternatívát jelent az uniós édesvízi haltermelés a tengeri túlhalászással szemben, emellett halimportot válthat ki és munkahelyeket teremthet - mondta Maria Damanaki tengergazdálkodási és halászati biztos. Szerinte az édesvízi halgazdálkodást ösztönözni kell, mert jó perspektívát adhat a szárazföldi tagállamoknak. Az uniós biztos a mezőgazdasági és halászati tanács luxemburgi ülése kapcsán Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel együtt foglalt állást a kérdésben. Fazekas Sándor szerint az ülésen egyetértés volt abban a kérdésben, hogy szükség van a jelenlegi halászati támogatási rendszer átalakítására, méghozzá úgy, hogy az erőforrás-gazdálkodás kerüljön a figyelem középpontjába. A felülvizsgálatot össze kell kapcsolni a közös halászati politika reformjával.
Az ülésen a miniszterek elsősorban arra keresték a választ, hogy az atlanti-óceáni halászterületeken milyen halászati keretszabályozást kellene létrehozni a túlhalászott állományok védelme érdekében. Az Európai Bizottság még az idén ütemtervet terjeszt elő a követendő prioritásokról.
Az Európai Unió a világ halfogásának és haltermelésének 4,6 százalékát adja, de a belső fogyasztás kielégítésére jelentős behozatalra szorul. Az EU27-ek 2007-ben 5,6 millió tonna halat importáltak, 5,1 milló tonnás fogás és 1,3 millió tonnás termelés mellett. Hét évvel korábban, 2000-ben a kihalászott mennyiség még 6,7 millió tonna volt, a termelés pedig ugyanennyi, vagyis a csökkenő tengeri fogást kizárólag az import pótolta.
A tengeri fogás csökkenésének fő oka az EU-ban is az állományok túlhalászása, vagyis az, hogy több halat fognak ki, mint amennyit a halpopuláció évről évre képes újratermelni. Ennek megakadályozásához drasztikusan vissza kellene fogni a tengeri halászatot és csökkenteni a halászati kapacitást, amelyet az EU évek óta tervez, de most már nem halasztható tovább.
A miniszterek megvitatták a tengerparttal nem rendelkező öt tagállam februárban előterjesztett közös nyilatkozatát, amely az édesvízi haltermelés és halászat fejlesztését, támogatását javasolja. A nyilatkozatot Ausztria, Csehország, Luxemburg, Magyarország és Szlovákia írta alá. A dokumentumban az édesvízi halgazdálkodás fejlesztésének, a halastavak és kutatás támogatásának, a termékek népszerűsítésének szükségességére hívták fel a figyelmet, és sürgették, hogy az ágazat a tengeri halászathoz mérten arányos támogatást kapjon.
A felszólalók egyetértettek abban, hogy tenger nélküli országok mellett más tagállamoknak is fontos az édesvízi haltermelés fejlesztése, mert az Európai Unió a haltermékekből jelentős behozatalra szorul. Az édesvízi haltermelés fejlesztése segíthetné az egyre növekedő európai igények kielégítését a természeti erőforrások károsítása nélkül. Az édesvízi készletek jobb hasznosításával mérsékelni lehet a klímaváltozás káros hatásait, és a regionális fejlődést is elő lehet segíteni. Az öt ország javaslata szerint ehhez támogatni kell a termelőket, hogy a tengeri importtal versenyképes édesvízi haltermékekkel tudjanak megjelenni a piacon. A Magyarország nevében felszólaló Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára támogatta, hogy az új közös halászati politika segítse elő az édesvízi haltermelésben rejlő fejlődési potenciál kihasználását.
[ www.agromonitor.hu ]
(átlag: 2.9) átlagos nehézségű 
Horvátország
