Friss történet, egy valamiért agresszív Oceanic Whitetip (óceáni fehérfoltú cápa - Longimanus) támadt egy csapat búvárra a népszerű őszi úticél, az egyiptomi Big Brothers zátonynál. Javaslom nézd végig a teljes videót, mert bár az elején csak keménykedik a cápa, a végén sajnos támad is.

A hírek szerint a cápa ki is harapott egy darabot a búvár vádlijából, szóval a támadás kimondottan súlyosnak tekinthető. A posztoló maga is elismeri, hogy nem volt túl profi a búvárok viselkedése. Hogy mi okozhatta az agresszív viselkedés, az nem derült ki, de ne feledjük: a cápák vadállatok, bármennyire is tudjuk, hogy a moziban látott kép hamis, azért nem ölebek (és még egy öleb is odakap néha). Az oceanic különösen nem, hiszen gyakorlatilag emberre is életveszélyes cápafaj. És bár az esetek 99.99%-ában inkább menekülnek a búvár elől de legalábbis tisztes távolságot tartanak, bizony megeshet, hogy valamiért támad. Lehet előtte etették, lehet csak simán elege lett a sok zajos búvárból vagy hajóból, ki tudja.

Érdemes lenne a jövőben a merülés előtti eligazításon a szokásos unalomig ismételt információk helyett kitérni - különösen ha kimondottan cápás merülésre lehet számítani, mint pl. egy őszi Brothers túrán -, hogy mi a teendő az agresszív cápa esetén.

Egy Oceanic esetében pl. ha a kalauzhalak eltűnnek az orra elől, és a mellúszója a videón is látható 45 fokban lefele feszül az nagyon nem jó jel. A mozgása is láthatóan agresszív, kis területen gyorsan forgolódik, ha pedig így ráúszik a búvárokra, az végképp vöröskód.

Mit kell ilyenkor tenni? Először is a cápa mindíg magányos prédát keres, tehát ilyen esetben első lépés, hogy azonnal össze kell állni a csapatnak lehetőleg úgy, hogy minden irányba nézzen valaki. Ha ketten vagyunk, vessük egymásnak a hátunkat, ha pedig valamiért egyedül lennénk mindig forduljunk a cápa felé, lehetőleg úgy, hogy az uszony köztünk legyen. SOHA ne tévesszük szem elől! Ha közel a zátony, hátráljunk oda, így rögtön kizárjuk a hátbatámadás esélyét. Igyekezzünk nagy felületet mutatni felé, bátran álljunk függőleges pozícióba. Ha a cápa ránkúszik, igyekezzünk az uszonyunkkal meg- vagy legalább felérúgni, ez többnyire elég arra, hogy észhez térjen (abban a körben). Fotósok a vakukarral is bátran odacsaphatnak - a cápa orra elég érzékeny, de valószínűleg úgyis az lesz legközelebb, nem lesz nehéz megcélozni.

A videón látható csapat rögtön ott hibázott, hogy szétszóródva maradt. Az első búvár jól kezelte a helyzetet, szemmeltartotta a cápát, és igyekezett elkergetni, sikerrel. Az utolsó búvár viszont megjátszotta a nagyfiút és nem foglalkozott azzal, hogy hol a cápa, csak úszkált mintha medencében lenne. Valószínűleg egy életre megtanulta, hogy ne fordítson hátat egy agresszív cápának.

Hasonló - szerencsére ártalmatlan végkifejletű - élményem nekem is volt, talán nem véletlen, hogy ugyanezen a merülőhelyen. De ott a csapat profibban kezelte a helyzetet, hiszen rögtön összeálltunk, és a magányos búvár is legalább felvette a védekező pozíciót amíg megérkezett a segítség. Érdemes elolvasni a cikket, és megnézni a videót a történtekről, rögtön látható lesz a különbség a két  csapat viselkedése között.