A cápák nem szeretik az embervért
TudományA népszerű tévhit ellenére, a cápák nem szeretik az emberi vért, sőt, az ember egyáltalán nincs az "étlapjukon".
Sajnos a cápákról az a téves hiedelem él a köztudatban, hogy vérszomjas ragadozók, hidegvérű gyilkosok és veszélyesek az emberre nézve. Pedig azzal szemben, hogy évente több millió cápa esik áldozatul egy valóban hidegvérű, kegyetlen gyilkosnak, az embernek, a cápatámadások halálos áldozatainak száma átlagosan nem több 5-10-nél.
A népszerű tévhit ellenére, a cápák nem szeretik az emberi vért, sőt, az ember egyáltalán nincs az "étlapjukon". Ennek az a magyarázata, hogy a cápák élőhelye a tengerek és az óceánok mélye, mi pedig szárazföldi élőlényekként nem szereplünk a tengeri táplálékláncban.
Hogy a cápát mennyire nem érdekli az emberi vér, több kísérlettel is bebizonyították a tudósok.
Dr. Helen Czerski fizikus, oceanográfus, és dr. Tristan Gatridge tengerbiológus egy citromcápákkal (Negaprion brevirostris) teli medencébe kismennyiségű halvért eresztett - a citromcápa halakkal táplálkozik -, mire azok izgatottak lettek és odagyűltek a szagforráshoz. Ezután emberi vért csorgattak a vízbe, de arra a halak egyáltalán nem reagáltak.
Ezeket a kísérleteket a búvárok és a cápákkal foglalkozó tengerbiológusok tapasztalatai is megerősítik. Nem egyszer előfordult, hogy a cápákat kézből etető búvár ujjai megsérültek és vérezni kezdtek, amire ügyet sem vetettek a ragadozók.
Létezik azonban egy olyan illat, amit a cápa gyűlöl.
E szag, a nekromon, a megölt cápa maradványainak a szaga, amely veszélyre figyelmeztet, óvatosságra inti az állatot, ezért a cápák a neokromon kibocsátásának helyszínét elkerülik. Dr. Czerski lemerült a cápákhoz, majd egy nylontömlőből folyadékformában neokromont bocsátott ki, mire a cápák eltűntek, más halfajok viszont ottmaradtak.
[ Origo ]