Ázsiai korallpusztulás
EgyébA tengervíz szokásosnál magasabb hőmérsékletét okolják a szakemberek.
A WWF Indonesia szerint az Aceh környékén megfigyelt fehéredés máshol is megfigyelhető az indonéziai szigetvilágban. A 2009 szeptemberében bekövetkezett vízmozgások mellett a felmelegedést okolják elsősorban. Februárban és márciusban volt a legmelegebb a víz a felszín közelében, ezek a legforróbb hónapok az országban. Ezek után figyelték meg több helyen a fehéredést, ami gyakorlatilag a korallokkal szimbiózisban élő algák elhalását jelenti.Természetesen a felmelegedés nem határokhoz kötött, így az egész Andamán-tenger érintett, Szumátra északi részétől Thaiföldig és Mianmarig, ahol ez év májusában döntött rekordot a tengervíz hőmérséklete. Ebben az évben a korábbi években megszokottnál 4 fokkal többet mértek, 34 Celsiust. Az indonéziai Acehnél tapasztalt fehéredés egyike a leggyorsabb és legsúlyosabb korallpusztulásnak (kutatók szerint 60 százaléka a koralloknak érintett), amit valaha megfigyeltek a szakemberek. Érintett még többek között a Jáva-tenger által határolt Bali, Alor sziget, és a Wakatobi-szigetcsoport. Ezek közül a Wakatobinál megfigyelt 35 százaléknyi korallfehéredés a legnagyobb arányú.
Az indonéziai oceanográfiai kutatásokat vezető Suharsono szerint a fehéredés nem jelenti automatikusan a korallok elpusztulását, mert vannak ellenállóbb fajok. A tengervíz hőmérséklete mellett a korallok általános állapota is befolyásolja a túlélési képességet. Suharsono szerint a szigetvilágban az eddigi felmérések szerint alig 6 százaléknyi korall mondható kifogástalan állapotúnak, 20 százalék kiválónak, 40 százalék átlagosnak és 30 százaléknyi korall állapota rossz. Az utóbbiaknak nem sok esélyes van a fehéredésnek ellenállni. Általában 5-10 évre teszik azt az időt, amíg a korallzátony regenerálódhat a fehéredés után. A tenger felmelegedésének okán még vitáznak a tudósok, az viszont tény, hogy már nem először tapasztalnak fehéredést Indonéziában hasonlóan meleg időszakok után: 1993-ban és 1998-ban is súlyos kárt szenvedett el az élővilág. A helyi közösségeknek meg kell találni a módot arra, hogy kíméljék a korallos élőhelyeket, akár életük teljes átrendezésével. A tudósok pedig törhetik a fejüket, hogy például korallok telepítésével lehet-e gyorsítani a korallzátonyok regenerálódását.
[ Jakarta Globe ]
.jpg "egy ausztrál cég ugyanis engedélyt kapott arra, hogy egymillió tonna kotrási iszapot engedjen bele a Világörökség részeként számon tartott zátonyba.")
(átlag: 3.3) átlagos nehézségű 
Budapest
