»» ««

Cápaenciklopédia: a röviduszonyú makó

Tudomány
2/2. oldal


Elterjedtsége, etológiai jellemzők, veszélyességi fokozata

Albumhoz klikk a képre.
Nyílt-tengeri, ún. pelágikus cápafaj, élettere a partoktól távoli óceáni térség. A meleg, mérsékelt övi-tengerekben és a szubtrópusi térségben mindenütt elterjedt ott, ahol a víz hőmérséklete nem süllyed 16 C fok alá. Magányosan él, és a meleg áramlatokat követve hatalmas távolságokra vándorol. Mindhárom óceán meleg vizes térségében megtalálható, és honos a Földközi-tengerben (az Adriát is beleértve). Érzékenyen reagál a sótartalom csökkenésére, emiatt az ún. brakk-vizeket elkerüli.

Az emberre potenciálisan veszélyes, különösen a megtermett, 3 méteres, vagy annál nagyobb példányok jelenthetnek magasabb kockázatot. Életmódja miatt, mivel nyílt-óceáni faj, a búvárok csak igen ritkán találkozhatnak ezzel a pompás ragadozóval, annak ellenére,hogy nem tekinthető ritka cápafajnak. Búvárok elleni dokumentált támadás nem ismert, viszont több, vízben úszó személyekkel szembeni nem provokált incidenst is feljegyeztek már. Igen kíváncsi, a búvárokat egészen közelről megvizsgálja. Az érdeklődő makó általában egyre szűkülő, elnyújtott nyolcas formájú körben közelíti meg a búvárokat, és időnként -főleg etetési szituációban-, tolakodóvá válhat. Etológiájáról nem sokat tudunk, mivel nagyon komplikált a hosszasabb megfigyelése.

Merülőhelyek

A röviduszonyú makót kizárólag az erre a célra szervezett, nyílt-óceáni búvártúrákon (angol megnevezésük szerint "pelagic shark trip", illetve "blue water expedition" vagy "blue pointer trip") lehet megfigyelni, jellemzően igen távol a partoktól. Európában, az Amerikai-Egyesült Államokban, Dél-Afrikában és Új-Zélandon szerveznek a makó megfigyelését biztosító nyílt tengeri merüléseket.

Portugália
Algarve, a St. Vincent fok előtti nyílt-tengeri térség, a parttól kb. 16-32 km. távolságra. Szezon: június-szeptember

Amerikai Egyesült Államok
San Clemente-sziget, Kalifornia, San-Diegótól 97 kilométerre nyugatra az óceánon. Szezon: május-október
9-Mile Bank
, San-Diego, Kalifornia, kb. 20-32 kilométerre, nyugatra San-Diegótól. Szezon: április-november

Dél-Afrikai Köztársaság
Cape-Point
, Western Cape, a Jóreménység-fokától kb. 30-50 kilométerre, dél-nyugatra a nyílt-óceáni térségben. Szezon: január-június

Új-Zéland

Whatuwhiwhi
, North-Island, Cape Karikari. Szezon: november-március

Képek, szöveg:
Dr. Elter Tamás
PADI Instructor, az American Elasmobranch Society tagja,
MARINE LIFE SHARK PROJECT
www.marinelife.hu
Kapcsolódó írásaink:
Minden információt -ról.
Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2


 6. shark 2009 jan 31. 10:37  
Szervusz Jóska! ( Bálnabá)

A mediterrán térség tardicionálisan a negyedik legnagyobb nagyfehér populációnak ad(ott) otthont. A félig múlt idő
amiatt indokolt, mivel az elmúlt évtizedekben számottevően csökkent a mediterrán populáció, becslések szerint kb.
60%-al. ( Ezt az éves, bizonyított észlelések számának összesítéséből állapítják meg.) A radiáns pontok közül a leg-
jelentősebb a messinai szoros, Fergusson és Maddalena szerint ez a földközi-tengeri nagyfehérek szaporodási területe,
a második a toszkánai partvidék, a harmadik a Jón-tenger. Még ötven-hatvan évvel ezelőtt  az észak-Adria is a
legjelentősebb radiánspontok egyike volt ( Kvarner-öböl, Trieszti-öböl, Isztriai partvidék ). Málta és Szicília térségében
tavasszal ( március-április) környékén legvalószínűbb a felbukkanásuk, az Adrián inkább június és október között.
Való igaz, hogy a Földközi-tengerből ismertek a legnagyobb egyedek, a cikkben említettem a két adriai rekordert is.
Ausztráliában és Kaliforniában több sorozatmérést is végeztek a harapás erősségéről.Ne feledd, hogy a harapás inten-
zitását számos körülmény befolyásolja ( életkor, méret ) de alapvetően az, hogy a nagy fehér másként ragadja meg
sokszor a csalit, mint az élő zsákmányt. ( Volt szerencsém gyakran látni mindkét verziót.) Ezért egy-egy televíziós
ismeretterjesztő film céljára bemutatott harapásteszt még nem nyújt valós képet, csak a nagyszámú tesztsorozat.
Ha behatóbban érdekel a téma, ajánlom szíves figyelmedbe a reményeim szerint jövőre kiadásra kerülő " Nagy fehér
cápa" című könyvemet, amely a legújabb kutatási eredmények alapján igyekszik átfogó képet adni a fajról, bőséges
szakirodalmi függelékkel.
 5. Káplán 2009 jan 25. 19:48  
Tizennyolc tonnás erővel harapott az őscápa
http://index.hu/tudomany/megalo080804/

Mindössze 500-600 kp/négyzetcentiméter?  Az nem 500-600 bar?
Ilyen nyomású vízzel már követ lehet fejteni.....
 4. bálnabá 2009 jan 25. 18:52  
Tamás

Mostanában szinte évente fognak ki a Horvátok kaptális fehér cápákat. Nem lehet, hogy az Adria egyre gazdagodik halakban, hamár a nagyfiúk is ide úsznak?

Mi igaz a Málta körüli fehércápa populációból? Állítólag a világ 2. vagy 3.legnépesebb fehércápa populációja tanyázik az áramlatokban bővelkedő Málta körüli vizekben. Ahol az áramlat repíti a búvárt, ott tuti van cápa is.

Régóta babrálja a csőröm a következő állítás. Több szakkönyv a fehércápa harapását 1,6-2 tonna /négyzetcentiméteresre teszi. Egyáltalán ezt ki mérte le. A régebbi állítások a 2 tonnás harapásról tudósítanak, az újabbak szerényebb 1,6 tonnáról tesznek említést.
Ezzel szemben a geographicon tudományos kísérletet végeztek, csalihúsba épített nyomásérzékelőkkel, melyet audióvizuálisan dokumentáltak. Megdöbbentő eredmény született. A nagy fehér mindössze 500-600 Kp/négyzetcentinél nem harapott nagyobbat, még akkor sem amikor az egész testével rángatta a prédát! A magyarázat szerint nincs is nagyobbra szüksége mert egyedi spec fogsora, mint a késpenge elvág mindent. Ez kb. egy erősebb pitbull kutya harapása. A hiénák harapnak kb. 800 kp/négyzetcentit, míg az egy tonnás határt kizárólag a sólyomteknős és a krokodil harapása érte el.
Mondjuk a mi esetünkben mindegy, hogy hatszáz kilóval vagy 1000 kilóval harap pont kettőbe valaki, de a tényszerűség miatt fontosnak tartom, mi a valós érték? Miért ez a ferdítés?

Gondolkodjunk el ezen!? Én azt teszem egyfolytában. Akinek van írásos, vagy tudományos bizonyítéka az 1,6 tonnás harapásra kérem ossza meg velünk. Szerintem van némi túlzás a dologban...
 3. shark 2009 jan 19. 20:24  
Ha megengedtek pár kiegészítő információt. Az Adrián jelenlegi ismereteink szerint a 47 mediterrán fajból 27 honos, de
a "híresek" közül előfordul itt is a nagy fehér, a makó, a heringcápa, és - a relatíve a leggyakoribb a nagyobb testű fajok közül, - a kékcápa is. A hat-hét méter általában túlzás, de a földközi-tengeri nagy fehér populcióból ismerünk néhány igazi óriást is. ( Az Adrián 1998-ban Senigaliánál észleltek egy 6m 20 cm hosszú példányt, és a 2003 júniusá-ban Jabudánál kifogott 5m 70 cm-es egyed volt eddig a legnagyobb, amit a horvát vizekből ismerünk. ) A nagy fehér,
a makó, és a heringcápa az észak-adriai térségbe július és szeptember között vándorló szardínia illetve tonhal rajokat
követve hatol fel időnként az Isztriáig, de általában távol a partoktól és a búvároktól.
 2. elche 2009 jan 19. 16:23  
Utóbbit láttam én is, csak kicsit ellentmondásos. Hat-hét méteres, élelem után kutató cápa (azért nem sok faj van, aminek az egyedei ekkorák...), és közben a cikk ezt írja: "Az Adrián ritkán fordulnak elő cápák, azok is az emberre ártalmatlan fajtákból." Nem támadnak jellemzően emberre, de potenciálisan szerintem mégiscsak veszélyes 1-2 faj. És a kijelentés is talán inkább úgy igaz, hogy a part közelében nem gyakoriak az Adrián, bár nem vagyok a téma szakértője.
A további 1 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

Nelivaru Thila

Maldives

1/1 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 5) könnyű körülmények
max: 26m, látótáv: 10-25m , áramlás

napihajós megközelítészátony merüléskorallos, trópusi élővilág sziklás, hasadékos élőhelymantarája

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés