Cápaenciklopédia: cáparendszertan
Tudomány1/2. oldal
Népszerű sorozatunk többek kérésére folytatódik, új fajokkal és bevezetőként egy kis rendszertani összegzéssel.
Dr. Elter Tamás
Marine Life Shark Project
Gonda Rudolf főszerkesztő
divecenter.hu Szerkesztősége
A rendszertanról általában
Albumhoz klikk a képre.
|
A nemzetközi nevezéktan egyik fontos alapelve, hogy az adott fajnévhez tartozó típuspéldány, az ún. holotípus, mindig egy közgyűjteményben őrzött példányhoz kell, hogy fűződjön. A prioritási elv szerint, egy faj többszöri leírása esetén, mindig az első leíráshoz rendelt fajnév a hivatalos. A származástan, az evolúció elmélete pedig annak a megértésében segít, hogy az egyes rendszertani kategóriákat jellemző hasonlóságok leszármazási, illetve rokonsági kapcsolatokat is kifejeznek egyben. A legmagasabb rendszertani egység, a főország, a legáltalánosabb közös nevezőt fejezi ki az élőlények típusai között. Az összes növényi és állati létforma (így köztük a cápák is) az Eukaryota főországba, azaz a valódi magvas sejtekkel rendelkező összes élőlényt magában foglaló rendszertani egységbe tartozik. Az állatok országa (Animalia) két állatkörre, az egysejtű (Protozoa) és a többsejtű (Metazoa) állatok körére tagolódik. A többsejtű állatokat a modern rendszertan húsz törzsbe (phylum) osztályozza. (Megjegyzendő, hogy a korábbi rendszertani munkáktól eltérően, az álszövetes szivacsokat (Porifera) a modern taxonómia jelenleg már nem egy önálló törzsnek, hanem az e kategória felett álló, és a többsejtű állatok egyik tagozatának tekinti.)
Fejezetünk keretét jelentősen meghaladná az egyes (és gyakran nem is egységesen használt) rendszertani kategóriák fogalmi bemutatása. Ezért itt csupán arra szorítkozunk, hogy vázlatosan bemutassuk azokat a legfontosabb rendszertani kategóriákat, amelyek a legáltalánosabbtól kezdve, az egyedi jellemzőkig bezárólag csoportokba rendszerezik a hasonló alaktani és élettani tulajdonságokkal rendelkező, és egymással szorosabb vagy távolabbi rokonságban álló élőlényeket. Az egyes nemzeti nyelvi elnevezésben mutatkozó eltérések miatt, taxonómiai tudományos fajnévként, a kettős nevezéktan szabályai szerinti latin megnevezést tekintjük mindig a hiteles elnevezésnek.
Így például, a nagy fehércápa angol nyelvű elnevezésének számos eltérő alakja létezik, mint amilyen a Great white shark, White shark, Blue pointer, White death, Maneater, Uptail, Tommy, stb. A nagy fehércápa tudományos fajneve ezzel szemben mindenütt egységesen Carcharodon carcharias. A tudományos fajnév mellett szokás még feltüntetni a fajt leíró tudós nevét, és a leírás dátumát is. Az előző példánknál maradva a nagy fehércápa korrekt tudományos elnevezése tehát: Carcharodon carcharias, Linnaeus, 1758.
E bevezető sorok után, tekintsük át az állatvilág legfontosabb rendszertani egységeit, amelyek ismerete elősegíti majd a cápák rendszertanában történő eligazodásunkat is. E főbb taxonómiai kategóriák a következők:
Ország,(Regnum)
Törzs, (Phylum)
Altörzs (Subphylum)
Osztály (Classis)
Alosztály (Subclassis)
Főrend (Superordo)
Rend (Ordo)
Alrend (Subordo)
Család (Familia)
Nemzetség (Genus)
Faj (Species)
Az írás a következő lapon folytatódik!