Cápaenciklopédia: az érdescápa
Tudomány1/2. oldal
Ezúttal ismerjük meg közelebbről a világ legnagyobb halfaját, az érdescápát.
 |
|
Albumhoz klikk a képre.
|
Az érdescápa biológiája, anatómiai jellemzői
Az érdescápa a rendkívül nagyméretű cápafajok közé sorolható. A kifejlett példányok átlagos testhossza 10-12 méter, az idősebb nőstény egyedek hosszúsága azonban elérheti a 14 métert, és a 15 tonnás testtömeget is. Az eddig ismert legnagyobb példány testhossza közel 18 méter(!) volt. Az érdescápa testének első harmada, különösen a hatalmas méretű fej erősen lapított, a háti azaz a dorzális testtáj hengeres. A farok felé a test utolsó harmada jelentősen elvékonyodik, a faroknyél viszonylag hosszú. Az első hátúszó jól fejlett, háromszög alakú, a hátsó él csaknem függőleges helyzetű. A lényegesen kisebb második hátúszó pont a farok alatti úszó felett helyezkedik el, a faroknyél tövénél. A mellúszók hosszúak, keskenyek, a végük csúcsos. A páros has alatti úszók közvetlenül az első hátúszó alatt találhatók. Az öt-öt nagy kopoltyúrés, az utolsó ív kivételével, a mellúszók felett található. A farokúszó nagy, és enyhén aszimmetrikus (heterocerk). A farokúszó lebenyek szélesek. A rosztrum rendkívül széles, négyzetes formájú. A két orrnyílás közvetlenül a száj felett található, a csoportra jellemző összekötő barázdákkal. Az érdescápa -más cápafajoktól eltérően- nem alsó, hanem középállású, ún. terminális szájjal rendelkezik. Ezen anatómiai sajátosság az ősi cápákat jellemezte, mint például a devon kori Cladoselache-t, vagy a korai jurában gyakori Hybodus csoportot. A szájforma az érdescápa esetében azonban nem ősi anatómiai bélyegnek, hanem a sajátos táplálkozásmódhoz történt evolúciós adaptációnak tekinthető. A szájnyílás szélessége elérheti a másfél métert. A szemek igen kicsinyek, és a szájzughoz közel találhatók. A háti oldal zöldesszürke színű, néhány egyednél halvány, sárgás színezettel. Ami egyedül csak erre a fajra jellemző, az az állat hátát és oldalát borító fehér pettyek és halvány fehér csíkok rendszere, amely mintázat a felszín közeli tárgyakon észlelhető napfény reflexiót utánozza. Mivel az érdescápának nincsen természetes ellensége, a kutatók előtt egyelőre még rejtély, hogy milyen célt szolgálhat ez a védő-rejtő kamuflázs. A hasi oldal szürkésfehér színű. Az állat bőre szokatlanul vastag, egyes testtájakon eléri a 10 centiméteres vastagságot is.
A vizsgálatok szerint a nőstény érdescápák kb. harmincéves korukra válnak ivaréretté. Igen termékeny faj, (a legtermékenyebbnek ismert cápa) amely akár 300 ivadékot is képes egyszerre a világra hozni. Az ivadékok születéskori mérete 55-60 centiméter. Az érdescápa viviparus, azaz elevenszülő cápafaj.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 2.9) átlagos nehézségű 
Budapest
