Betiltott bálnavadászat
KörnyezetvédelemÚgy döntött a Nemzetközi Bíróság, hogy a japánok antarktiszi bálnavadászata a nemzetközi megállapodásokba ütközi.
A hágai Nemzetközi Bíróság ítélete szerint az az érv, hogy "tudományos célból" ejtenek el minden évben több száz tengeri emlőst az Antarktisz vizeiben csak álca, valójában nagyon is kereskedelmi célú bálnavadászatról van szó.A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 1946 óta működik, ott szabályozzák a cetek vadászatának kérdését. 1986-ben úgy döntöttek a szavazati joggal rendelkező országok, hogy betiltják a kereskedelmi célú vadászatot. Ám van egy kiskapu, miszerint a tudományos célú bálnavadászat engedélyezett maradt továbbra is. Japán erre hivatkozva az Antarktisz környéken, a védelem alatt álló területen továbbra is minden évben vadászott: az ún. vizsgálat csak percekig tartott, ezután az állatot feldarabolták és a húst piacra dobták. Ez ellen nyújtott be keresetet 2010-ben Ausztrália a Nemzetközi Bíróságon, és ezzel kapcsolatban hozta meg az a tiltó döntést.
Az államok eddig egyébként nem nagyon tettek semmit a bálnákért. Elítélték Japánt a "tudományos vadászatért", de őket ez nem zavarta. Az annál inkább, amikor jópár éve először a Greenpeace hajója bukkant fel a bálnavadász hajók környékén, próbálva akadályozni a japánokat, majd jött a Sea Shepherd, ami hatékony módszerekkel, harcossággal és nagy flottával sikeresen gátolta a bálnavadászok munkáját. Japán a környezetvédőket terroristáknak titulálta, míg a Sea Shepherd szerint a japánok durva manővereikkel emberéleteket veszélyeztetnek. Jó téma volt a két fél szembenállása, a Sea Shepherd is beszállt a médiabizniszbe, az Animal Planet ugyanis sikeres sorozatokat készített az antarktiszi bálnavédelmi kampányokról.
A Sea Shepherd akciói, bármennyire eredményesek is, a probléma végleges megoldását nem segítették elő. A Nemzetközi Bíróság mostani döntése viszont elég határozott. A japánok nyilván tiltakoznak, és azzal vádolják az ausztrálokat, hogy nem tisztelik Japán kulturális hagyományait, aminek része a bálnák vadászata is. Ez egyébként érdekes kérdés, mert bármennyire is van hagyománya, a japánok már nem nagyon eszik a nem különösebben jó ízű bálnahúst, a tudományos célú vadászatból megmaradt már sok tonnányi eladhatatlan raktárkészlet.
A Sea Shepherd akciói így végképp hasznosnak minősíthetők, mert tényleg teljesen értelmetlenül kilövésre ítélt állatokat védtek meg. A japánok meg bármennyire hadakoztak a tengeren, tulajdonképpen a végeredményt tekintve teljesen mindegy volt, hogy több vagy kevesebb kutyának se kellő bálnahússal tértek vissza. A felbosszantott ország így is, úgy is sok pénzzel támogatta a vadászatot, mert az gazdaságilag egyáltalán nem kifizetődő. Valamiféle büszkeség tartja fenn, mert különösebb értelme nincs. Meglehet, a japánok tulajdonképpen a hangoztatott tiltakozás ellenére sem bánják a hágai döntést, megszabadulnak egy sok pénzbe kerülő dologtól, és másra mutogathatnak.
Ám van itt még valami. A japánokat szidja mindenki, velük hadakoznak, de a Bálnavadászati Tanács döntésére fittyet hányó norvégok 1994, az izlandiak 2006 óta nyíltan, kereskedelmi céllal vadásznak bálnát. Persze az idő valószínűleg ott is megoldja a problémát, mert a bálnahúst se a norvégok, se az izlandiak nem nagyon tudják eladni, egyre kevesebb a halász, egyre kevesebben választják ezt a nehéz és nem túl kifizetődő munkát. Ennek a két országnak a vadászata kerülhet most a döntés után a környezetvédők célkeresztjébe.
Hacsak Japán nem húz valami váratlant. Noha az ázsiaiakat mindenféle vádak szokták érni, azért a nemzetközi szervezetek döntéseit be szokták tartani. A tudományos célt nem ők találták ki, ez a megállapodásban létező kiskapu volt. Kihasználták, amíg lehetett. Most pedig kijelentették, felhagynak az antarktiszi vizeken történő halászattal. Azt viszont nem zárták ki, hogy máshol nem fognak bálnát vadászni- természetesen "tudományos céllal". Lehet még dolga az életüket megkeserítő aktivistáknak...
(átlag: 4.3) átlagos nehézségű 
Budapest
