»» ««

Továbbra is téma a bálnavadászat

Környezetvédelem

Izlandon még tart a vita arról, hogy szükség van-e rá, Nagy-Britannia pedig az IWC vadászat-ellenes oldalát erősíteni.

Tavaly ősszel nagy felháborodást váltott ki, hogy Izlandon újra engedélyezték a kereskedelmi célú bálnavadászatot. Bár a kvóta a töredéke a japánok "tudományos vadászatáénak", a számtalan negatív nemzetközi reakció elgondolkodtatta a kormányzatot.

Geir Haarde miniszterelnök egy interjúban a tavalyi évet kísérletnek nevezte, és állítása szerint még nem döntöttek a hogyan továbbról. Hozzátette, országa továbbra és fenntartja magának a jogot a "fenntartható" bálnavadászatra. Természetesen azt a nemzetközi kritikát is figyelembe veszik, aminek köszönhetően igencsak rossz fény vetült Izlandra, és ez a turizmusra is kihat.

Az izlandiak jelentős része számára a bálnavadászatban nincs semmi kivetnivaló, nem látnak különbséget hal vagy bálna kifogása közt. A vadászatra engedélyt kapó cég, Hvalur egyelőre kivár, hónapok óta vizsgálják az elejtett bálnák húsát, hogy megfelelnek-e a fogyaszthatóságra vonatkozó kritériumnak. Biztosak benne, hogy lesz rá kereslet és sikerül majd azt eladni, és talán a következő évben emelkedik a kvóta is. Ám a hírek szerint a kormányzat szintén várakozó állásponton van, és csak akkor engedélyezik a vadászatot, ha a húst sikerül eladni. Amennyiben ugyanis ez nem sikerül, végképp értelmetlen lesz a sokak szerint gazdasági kárt okozó bálnavadászatot tovább űzni.

A vadászatot ellenző országok élére álló britek pedig éppen azon dolgoznak, hogy a tavalyi, a japánok részsikerével záruló IWC szavazást az idén új országok beléptetésével fordítsa meg, így továbbra is megmaradjon a kereskedelmi célú vadászat tiltása. A diplomáciai kampány komoly sikerrel zárult, hiszen hat új tag lesz jelen az alaszkai voksoláson, akik a tiltást támogatják. Az új országok: Görögország, Ciprus, Szlovénia, Horvátország, Peru és Costa Rica.

A görögök és a ciprusiak a Tony Blair és Sir David Attenborough nevével fémjelzett kampány hatására lépnek be. Két déli szomszédunk már korábban pozitívan válaszolt a britek felkérésére, az amerikai országok pedig azért vesznek részt a tancsákozáson, mert fizetik részvételük költségeit. További vadászat-ellenes országok csatlakozására is számítanak, bár valószínűleg az ő felvételüket már nem lehet lebonyolítani a tanácskozás kezdetéig.

A japánokat kritizálók közé felsorakozott a halászati kérdések egyik legelismertebb szakértője, Dr Daniel Pauly is. Japán új "kutatásai" szerint ugyanis szükségesnek tartja púpos bálnák vadászatát is, mert azok más bálnák elől eszik el a táplálékot, és így "felborul a fajok egyensúlya". Dr Pauly szerint ennek semmi alapja sincs, hiszen ezek a bálnák nem egymással versengenek a táplálékért, hanem egy sokkal összetettebb tápláléklánc tagjai. A japánok azt is hangoztatják, hogy az elszaporodott és túl sok halat evő bálnák miatt tudnak kevesebb halat fogni a halászok, és a melléjük felsorakozott, kétes okokból bálnavadászatot támogató országok is egyetértenek ezzel.

Dr Pauly a japánok "tudományos eredményeit" erősen kétségbe vonja, és rámutat, igen kevés a halászott fajok és a tengeri emlősök tápláka közötti átfedés. Izland környékében a hering esetében létezik ugyan ilyesmi, de a japánok által "óvni szándékozott" Antarktisznál gyakorlatilag kriltt fogyasztanak a bálnák. Azaz hiába ölnék le az összes bálnát, ettől semmivel sem fognának több halat a japán halászok.

Sőt, elmondása szerint a bálnák nemhogy nem azt eszik, ami a halászoknak kell, hanem olyan fajokat, ami verseng az élelemért a halakkal. Ha az emberi táplálék szempontjából kis jelentőségű medúzákat nem ennék, akkor azok elszaporodnának, éppen a halak kárára. Dr Pauly a probléma megoldásaként felvetette, hogy csökkenteni kelleni a bálnavadászat támogatását Japánban, mint ahogy a halászat támogatásával kapcsolatban tervezik. Ezért talán ajánlatos lenne a Világkereskedelmi Tanács (WTO) előtt felvetni a bálnavadászat állami dotációjának eltörlését, mert így vélhetően a japán bálnavadászat magától is életképtelenné válna.

[ UnderwaterTimes , CDNN ]
Kapcsolódó írásaink:


Merülőhelyek

St. Johns, Paradise Reef

Egypt, Red Sea

1/2 db alapján:érdekes(átlag: 4.5) átlagos nehézségű
max: 28m, látótáv: 10-25m , áramlás , driftes

szafaris megközelítészátony merülés üreg vagy barlangkorallos, trópusi élővilág sziklás, hasadékos élőhelylegalább 1.5m-es hal

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés