Bálnahús az iskolákban
KörnyezetvédelemA japánok sajátos eszközökkel próbálják növelni az érdeklődést a bálnahús iránt.
Japánban a bálnavadászati lobbi hosszú ideje küzd a kereskedelmi célú bálnavadászat újra engedélyezéséért, de egyelőre a legfőbb érvvel vannak bajban, ugyanis így is 4,000 tonnára rúg az intézet által raktározott eladatlan bálnahús. Nem könnyű szembemenni a fogyasztói szokások változásával: 1962-ban érte el a bálnahús fogyasztása a csúcsát, 220,000 tonnát adtak el egyetlen év alatt, míg az 1990-es évekre már csak 1,000 tonnányit igényelt a piac (A szerk megjegyzése: nyilván azt is csak különféle nyomott árú konstrukciókkal sikerült erre az értékre feltornászni). Természetesen a kínálat is töredéke a korábbinak, hiszen 1987 óta bálnavadászati moratórium van érvényben. 2005-ben a japánok arra hivatkozva hogy megnőtt a bálnák állománya, nagyjából dupláját lőtték ki a korábbi évekhez viszonyítva a tengeri emlősökből, ekkor megemelkedett a raktárakba kerülő hús mennyisége. Ez lenyomta az árakat a felére, de így sem nőtt a kereslet. Ezek után jött az ötlet, hogy töredékáron adják el a bálnahúst iskoláknak és egészségügyi intézményeknek.
Az 1987-ban beszüntetett kereskedelmi célú bálnavadászatot a japánok egy kiskaput kihasználva "tudományos céllal" folytatták, ám "a kutatás melléktermékeként" raktárakba kerülő húst el kellene adni. Nyilván a bálnavadászatot kizárólag a japán állampolgárok adójából származó nagy dotáció tartja életben már évtizedek óta. A bálnavadászatot ellenzők mindig is azt hangoztatták, az egész hivatkozás a tudományos célokra komolytalan, Japán ezzel álcázza kereskedelmi célú vadászatát. A Greenpeace Japan szerint az ország a nyilvánvalóan minimáisra csökkent ellenére erőlteti a bálnavadászatot, és az iskolákban is csak propagandacélllal adják töredékáron a bálnahúst. Csak Wakayama és Nagasaki tartományokban számít hagyományos ételnek a bálnahús, de minden bizonnyal itt is már csak az idősebb generáció fogyasztja.
[ Japan Times ]