Kevéssé ismert, hogy a murénáknál rettegettebb csúcsragadozók is élnek a magyarok körében első számú nyaralási célpontnak számító Adriai-tengerben. A tengerbiológiai szakirodalom szerint a 130 ezer négyzetkilométer területű beltenger kiterjedésű melléktenger több mint 400 fajból álló halfaunájának állandó tagjai a cápafélék (Selachimorpha).

A hivatalos taxonómiai listán összesen 28 cápafaj szerepel, de a kutatók az utóbbi években további 6 fajról állapították meg, hogy állandó lakói az Apennini- és Balkán-félsziget által határolt tengernek – idézi az angol nyelvű horvát sajtó Alen Soldót, a Spliti Egyetem tengerbiológus-professzorát. A nemzetközi hírű kutató állítása szerint ennek ellenére az Adrián nem kell tartani az elmúlt hetek dél-afrikai, kaliforniai és tragikusan végződő egyiptomi támadásaihoz hasonló találkozásoktól.

Az éjszakai életmódot folytató kispettyes macskacápa (Scyliorhinus canicula), a nagy macskacápa (Scyliorhinus stellaris), a sima cápa (Mustellus mustellus), a csillagos cápa (Mustellus asterias) vagy a közönséges tüskéscápa (Squalius acanthias) semmiféle veszélyt nem jelent a fürdőzőkre, búvárokra.

Soldo szerint mindössze 3 faj jelenthet kockázatot, de ezek csak nagyon ritkán tűnnek fel a turisták által kedvelt partmenti öblökben. A hatalmas szardíniarajok közelében gyakori heringcápák (Lamna nasus) és a röviduszonyú makók (Isurus oxyrinchus) a nyíltvizek lakói. Testméretük, zsákmányszerző stratégiájuk, álkapcsuk és fogazatuk ugyan lehetővé tenné, de példányaik elvétve támadnak emberre.

Bár a rettegett fehér cápa (Carcharodon carcharias) is tagja a honos ragadozó faunának, utoljára 1974-ben lett tragédia abból, hogy a faj egyik példánya emberrel találkozott. A tonhalhalász halálával végződő támadás óta utoljára 2008-ban került sor hasonlóra, ám a ragadozó akkor nem okozott komolyabb sérülést akkor sem, mondta a tengerbiológus.

[ qubit ]