A grönlandi cápa extrém élettartama miatt is különleges védelmi státuszt érdemelne - véli Praebel professzor az UIT Norvég Arktikus Egyetemtől. Úgy véli, hogy a cápák génjei választ adhatnak arra a kérdésre, hogy miként élhetnek bizonyos gerincesek ilyen hosszú ideig. Prof Praebel csapata Dániából, Grönlandból, az USA-ból és Kínából származó cápauszonyokból vett DNS mintákat tanulmányozta az "Old and Cold" projekt részeként.

A tudósok már szekvenálták majdnem 100 grönlandi cápa teljes mitokondriális DNS-adatait, de el kell különíteniük a "hosszú élettartamú" géneket, amelyek megmagyarázhatják, mi határozza meg a különböző fajok életkilátásait.

A grönlandi cápa a mély észak-atlanti vizeken köztük Észak-Britanniában található, és része a 110 millió éves alvó cápa családnak. Az eddigi legöregebb cápa egy 5 méteres nőstény volt, 392 évesnek számolták a kutatók (plusz / mínusz 120 év).

"Mivel a grönlandi cápa több száz évet él, elég ideje van ahhoz, hogy nagy távolságokra költözzenek, amit a genetikai eredményeink alá is támasztanak" - mondta Prof Praebel.

A legtöbb vizsgált példány genetikailag hasonló volt a több ezer kilométerre vizsgált példányhoz. Lehetséges, hogy a párosodás a sarkvidéki fjordokban történik, majd szétszélednek.

Az ipari forradalom előtti élő cápákat Praebel professzor "élő idő-kapszulák" -ként írta le, és kijelentette, hogy szövetük, csontjaik és genetikai adataik segíthetnek mérni az éghajlatváltozás, az ipari szennyezés és a kereskedelmi halászat hatását az óceánok élővilágára.

Közben egy másik kutatócsoport publikálta, hogy a grönlandi cápák szokatlanul lassú a szívritmusa - 10 másodpercenként csak egy ütés. A megfigyelés egy nemrég megjelent expedíciós Grönlandon történt, amelyet a Prof. Steffensen vezetett a koppenhágai egyetemen a Sanna kutatóhajó fedélzetén.

[ Divernet ]