»» ««

Egy könnycsepp a cápákért

Környezetvédelem
2/2. oldal


A ragadozó életmód másik nehézsége, az amit bioakumulációnak neveznek. A környezetszennyezés során rendkívül sok mérgező anyag kerül ki a természetbe, kialakul egy háttér koncentráció. A növények ezt felveszik (vagy valahogy bekerül a szervezetükbe). Ezt a növényevő állatok megeszik. Sok esetben a méreganyag nem ürül ki a szervezetből, hanem ott elraktározódik. Ha egy növényevő elég sokat eszik élete során, akkor a szervezete összegyűjti a mérget, sokkal nagyobb koncentrációban mint az eredeti háttér koncentráció volt. Egy idő után mérgezési tünetei lesznek, legyengül lelassul, nagyobb valószínűséggel esik ragadozók áldozatává mint a kevésbé mérgezett társai. A ragadozók így már sokkal több mérget gyűjtenek össze a testükbe, mint a prédáik, hiszen az ő táplálékukban nagyobb a mérgező anyag koncentrációja. Jól ismert a ragadozó madarak és a DDT esete. Ott pontosan ez történt. A DDT nehezen bomló vegyület, zsírban oldódik így alkalmas a felhalmozódásra. A ragadozó madaraknál terméketlenséget okozott illetve a tojáshéj képzés zavarait. A vékonyhéjú tojások sokszor eltörtek a kotló madarak alatt. Télen az éhező madarak mobilizálják a nyáron felhalmozott zsírtartalékaikat. Így bekerül az anyagcseréjükbe az addig problémát nem okozó DDT és mérgezést okoz. Ezért táplálja a természetvédelem a Hortobágyon télen kóborló sasokat haltetemekkel. Természetesen a DDT-n kívül még rengeteg akkumulálódásra hajlamos anyagot ismerünk (nehézfémek, PCB-k, stb.)

A méreganyagok felhalmozódása a táplálék lánc mentén lehet természetes folyamat eredménye is. Ilyen a ciguatera mérgezés, ahol egy algatoxin (ciguatoxin) teszi mérgezővé a barrakudákat, murénákat és más élőlényeket. A méreganyagot egy páncélos-ostoros alga (Dinoflagellata) termeli. Bizonyos nagyság felett a halászok nem fogyasztják például a barrakudákat mert tudják, hogy az nekik is problémát okozhat (erős idegméreg). Ciguatera mérgezésre a Csendes-óceánnál, az Indiai-óceánnál és a Karib-tengernél lehet számítani.

Egy-egy populáció méretét nem csak a ragadozók szabályozzák: egyes biológusok szerint a parazitáknak sokkal jelentősebb a szerepük, mint a ragadozóknak. Természetesen a ragadozóknak is megvannak a maguk betegségei és élősködői. Ezek néha roppant hatékonysággal, és emberi szempontból igen nagy kegyetlenséggel bánnak el áldozataikkal. Esetenként sokkal nagyobb szenvedést okozva, mint a ragadozók a zsákmányuknak. Magyarországon a rókák jellemző betegsége volt a veszettség. Mivel ezt a betegséget a háziállatok és az ember is megkaphatja, kidolgozták a módszerét, hogy védetté tegyék az állományt. Ennek következtében most a magyarországi rókák legfőbb halálozási oka a rühösség- soha nem látott módon fertőzött az állomány. Az állandó vakarózástól az állatok szőre kihull ezért a hideg időben a rókák könnyen megfáznak és elhullnak. A vadászok persze csak a rosszabb minőségű szőrmét látják a dologban, meg azt, hogy az állományt szabályozni kell, és persze nekik. (Az ember gyilkoláshoz mindig talál ideológiát.)

Pedig a ragadozók irtása alapjaiban változtatja meg (rontja) a társulások életét. A ragadozók gyakran ráállnak egy bizonyos táplálékra, és azt vadásszák. Amikor a zsákmány populáció annyira lecsökken, hogy túl sok energia megy el a felkutatásukra, áttérnek más élőlények fogyasztására, ezzel az előző populáció ismét fel tud szaporodni. Ragadozók nélkül a folyamat nem megy végbe. A préda szervezetek egymással versengenek az energiaforrásokért (táplálék), és a leghatékonyabb kiszorítja a többi szervezetet (kompetíció). Ezáltal az élőlények sokfélesége lecsökken. Az európai társulásokban, ahol az ember már régóta ellensége a ragadozóknak jól megfigyelhetők a fenti jelenségek. Ezért is borzasztó, hogy mit sem tanulva ebből a tengeri ragadozókat (cápákat) barbár módon irtjuk világszerte.

Látható tehát, hogy a ragadozók sem urai a természetnek. őket is a természet részeként kell kezelni, hiszen állományaik gyakran érzékenyebben reagálnak a kedvezőtlen behatásokra, mint más élőlények. Vigyázzunk rájuk.

Dobó Zoltán
Biológus, búvároktató
Búvár Paradicsom
Kapcsolódó írásaink:

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 35. Bunny 2009 júl 14. 21:15  
állatok
 34. Ugrik 2009 júl 14. 19:59  
http://www.thetoyzone.com/12-swimming-pools-worthy-of-your-admiration/
Az 5.-öst nézzétek meg. Ez már rendesen beteg.
 33. Kékbálna 2009 júl 09. 22:04  
Pedig ez is nagyon elgondolkodtató.
 32. Garfield33 2009 júl 09. 09:24  
Én a Solarisnal leragadtam  :-)
 31. Kékbálna 2009 júl 08. 21:58  
Olvastad már Stanislaw Lem: Sex Wars című cikkét? Ajánlom figyelmedbe. Ja és 1992-es!
A további 30 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

Manta Point, Pulau Wai

Indonesia

2/2 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 5) könnyű körülmények
max: 9m, látótáv: 4-10m , driftes

speedboat-os megközelítészátony merülés scenic, nézelődős merüléshomokos élőhely korallos, trópusi élővilágcápa mantarája

Búvárbazár

Scubapro R295 oktopusz

Ár: 15.000 Ft.


Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2021 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Adatkezelés