»» ««

A szivacsbúvárok múzeuma

A búvárkodásról
2/2. oldal


A húszas évektől jellemző Fernez-rendszerrel a búvárok maszkkal és tömlőn át kapott levegővel merültek. Kicsit nagyobb volt a mozgásszabadság, de nagyon sok volt a baleset, mivel jó ideig továbbra sem volt ruhájuk a búvároknak, a nagyobb mélységben a hideg miatt jobban kapkodták a levegőt, és ennek egyenes következménye volt a gyakori dekóbetegség. A napjainkban is használt megoldásként végül a nargile vált be. A búvárok a felszínről kapják a levegőt egy motoros kompresszorból, és búvárruhát, uszonyt viselnek. Ez a módszer sokkal hatékonyabbnak bizonyult az önálló palackos merülésnél is, ami a szivacshalászatban nem vált be: a búvárok nem úgy mozogtak, mint palack nélkül, kevesebb időt tölthettek lenn, ráadásul a palackba kerülő levegő sűrítéséhez használt kompresszor is sokkal hangosabb, nem szerette a legénység. Egy-két próba után ez a módszer teljesen feledésbe merült, de azért a múzeumban ilyen készülékeket is állítottak ki.

A szivacsbúvárok a mediterrán térség szinte minden pontján dolgoztak, a huszadik század második felében elsősorban Észak-Afrikában. Kalymnos volt a központ, itt több feldolgozó üzem is létezett, de a szivacs kezelésének első és legfontosabb lépéseit, a tisztítást már a hajó fedélzetén meg kellett tenni, mindezt szintén a képeken mutatják be. A természetes szivacs iránti kereslet csökkent a műanyagok elterjedésével, majd az 1980-as években pusztító betegség gyengítette az ipart, ami a szivacsokat tette tönkre. Azok ugyanis elvesztették rugalmasságukat, tartósságukat, gyakorlatilag szétfoszlottak. Sok szivacsból élő hajós váltott ekkor a halászatra.

A falon levő festményeken is feltűntek cápák, az egyik ajtó felett pedig egy preparált pörölyt láttam meg. Kiderült, 50-100 éve a cápaveszély nagyon is valóságos volt ezekben a vizekben, történtek balesetek. Manapság viszont már semmi esély ilyen ragadozót látni a víz alatt, eltűntek, kihalászták őket. Azt is megtudtam, hogy a módszer egyszerűsége ellenére a kővel merülő szabadtüdősök voltak a legnagyobb biztonságban, mivel egyedül nekik nem volt problémájuk a mélyben lélegzett sűrített levegővel. Manapság a szigeten megpróbálják ezt az ősi szabadtüdős módszert feléleszteni, de már az apnea egyik versenyszámaként, skandalopetra néven.

A múzeumban pedig helyt kapott a szigetet körbemerülő búvárok néhány lelete, a már említett ókori horgonyokon kívül amforák és kisebb tárgyak vannak kiállítva. A utóbbi években a sportbúvárok számára megnyílt új merülési lehetőségek miatt még sok lelet kerülhet elő, hiszen a szivacsbúvárokat ezek kevésbé érdekelték. Számukra sokkal nagyobb kincs volt a szivacs, amelyért nagy kockázatot vállaltak. A múzeumban óriási, méteres átmérőjű szivacsokat is kiállítottak érdekességként, de a szigeten sétálva számos kis üzletben lehet vásárolni jó minőségű természetes szivacsokat. Azt hiszem, a Kalymnos szivacsbúvárainak életét bemutató múzeum végigjárása után már senki nem ugyanazzal a szemmel néz rájuk.

GR

Kapcsolódó írásaink:

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.

Merülőhelyek

Gota Abu Ramada

Egypt, Red Sea

16/27 db alapján:érdekes(átlag: 3.7) átlagos nehézségű
max: 16m, látótáv: 10-25m , áramlás , driftes

napihajós megközelítészátony merüléshomokos élőhely korallos, trópusi élővilágjelentős halraj nyílt vízben legalább 1.5m-es hal teknős

Manta Búvárklub Szeged

Szeged
oktatás bolt bérlés nitrox
Manta Búvárklub Szeged - Alapítva: 1989 - Rekreációs és Technikai búvárképzések: OWD; AOWD; DM; XR; Instuctor - Egész évben búvártúrák, intro merülések, medencés edzések.

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés