Mondjuk a Zenobia...
Utazási élmények
Kamionok a Zenobián
|
Ha már a tengerpartra készülnénk, nyilván elgondolkodnánk rajta, lehet-e errefelé decemberben merülni. Miután írnánk pár búvárbázisnak, kiderülne, hogy nyitva vannak, hiszen a merüléshez kifogástalan, 21-22 fokos víz van még ebben a hónapban is. Tegyük fel, kiválasztjuk az egyiket, a Viking Diverst, ami a szigeten átlagos árakat és korrekt szolgáltatásokat kínál, így például háztól házig fuvaroz. Mint a görög bázisokon megforduló búvárok időnként megtapasztalják, néha esetlegesnek tűnik a szervezés, ám közben minden működik, hoznak és visznek, merültetnek annak rendje és módja szerint, és ami kell, bérelhető vagy megvehető. Egyébként egy önjáró búvárnak saját cuccal az a lényeg csak, hogy adjanak palackot és lökjék be a vízbe a megfelelő helyen, a többit már megoldja. Végülis vannak itt merülőhelyek, átlagos élővilágú zátonyok, pár szebb üreg, még roncs is akad.
Az utóbbiak közül válasszuk a legjobbnak ígérkezőt, tehát a célpontunk legyen mondjuk a Zenobia. Erről az óriási kompról rengetegen áradoznak, hiszen 178 méter hosszú, a rakományát jelentő kamionok még mindig ott vannak a fedélzethez rögzítve, és 16-42 méter között merülhető. Ráadásul Larnakától alig 7-8 perc hajóútra van- úgy fest, pont jó helyen sikerült volna kikötni, ha mondjuk tényleg elutazunk Ciprusra. Gyakorlatilag a bázisok által szervezett utak nagyobbik része a Zenobiát célozza, itt mindenki ezt akarja merülni, akár minden nap, ezért "véletlenül" ez a legdrágább túra is, a rövidke távolság ellenére. Novembertől ugyan már lehetnek esős napok, talán a látótávolság is kisebb (a még mindig tűrhető 15-20 méter), de amíg a víz 20 fok felett van (sőt, december elején is akár 23 fokos!), addig a körülmények kellemesnek mondhatóak, és kisebb a forgalom a roncsnál. Persze jut itt hely mindenkinek. Egy merülésen végig se szokták úszni a hajótestet, elindulnak az orrtól, és onnan jutnak el a mentőcsónakokig. Pár nagyobb, jól bejárható térbe be is lehet kukkantani, míg a technikai búvárok a szó szoros értelmében véve mélyre juthatnak el a tengerben is, a roncsban is (a beúszás nem az átlagos kedvtelési búvárnak való, már többen fizettek az életükkel a vakmerőségükért). A második merülésen jöhet a hajócsavar, és akkor szoktak több időt tölteni a kamionoknál is. Átlagbúvár már 30 méteres maximális mélységgel is megelégedhet, annyi itt a néznivaló.
Irány a hajócsavar
|
Mivel a merülési profil olyan, hogy folyamatosan 15-16 méter alatt van a búvár, érdemes nagyobb palackot kérni, és azt esetleg egy EAN30 nitrox keverékkel megtöltetni- korrekt bázison ez sem okoz gondot. Ha valahol van értelme ennek, akkor ez az a hely, mert míg a nitroxos búvár még mindig nyugodtan nézelődik a felső részen, 20 méter környékén, más búvárok számolgatják, elég levegőjük lesz-e a 10-12 perces dekóhoz. Másnap aztán lehet újra jönni, további apró részleteket felfedezni, bosszankodni, hogy a vakunk nem elég ahhoz, hogy bevillantson egy egész kamiont. Ha benézünk a szélvédőt vesztett vezetőfülkékbe, felfedezhetjük az üléseket, a kezelőszerveket. Az ember könnyen legyinthet a többi merülőhelyre, az öreg kontinens egyik legismertebb roncsát merülheti meg, ami ahhoz képest, hogy már a legelső útján elsüllyedt még 1980-ban, a ciprusi búvárkodás ékkövévé vált, és a helyiek élnek is az ölükbe pottyant lehetőséggel. Időnként ami az egyik embernek katasztrófa, a másiknak főnyeremény. (Az internetes források szerint állítólag a biztosítási pénzt soha nem kérte senki, pedig a ballaszttartályokat vezérlő számítógép hibája miatt elsüllyedt vadonatúj hajó és rakománya sokat érhetett.) Ha kis szerencsénk is lenne, akár lehetne a merülésvezetőnk egy Szpirosz nevű remek fickó, aki hobbiból merül, mert egyébként tájékozott és nagyon intelligens hivatásos katona, aki sok dolgot mesélhetne Ciprusról, a roncsról, a búvárkodásról.
Mire eddig eljut az ember a téli kiruccanás tervezgetésében, szinte már teljesen beleszeret az ötletbe. Jó áron, még mindig nagyon jó időjárás mellett, ám a zsúfoltságot kerülve vakációzhat, és jut mindenből egy kicsi. (Roncsból nem is olyan kicsi...) Talán október vége, november eleje a leginkább nyerő, de még egy hónappal később is ki lehet fogni végig napos hetet. Meglehet, nem Ciprus a legszebb, legkarakteresebb nyaralóhely a Földközi-tengerben, de télen az egyik (ha nem a) legjobb, tehát bőven lehet az utazásra, új helyre vágyó, de korlátozott anyagi lehetőségű búvárok potenciális célpontja, akár hosszú hétvégére is. Ami pedig a legszebb az egészben, az az, hogy a fenti elképzelt nyaralás meg is valósulhat, pont úgy, ahogy fentebb megírtam. Tudom, mert alig pár napja ebben volt részem... Most pedig nézek ki az ablakon, és látom, ahogy nagy pelyhekben hullik a hó. Nem nehéz ihletet meríteni a következő út tervezgetéséhez, csak találjak még egy ilyen jó kis úticélt.
GR