Mondjuk a Zenobia...
Utazási élményekTegyük fel, decemberben akarnánk elugrani egy kicsit valahova, egy új helyre, és beugrik Ciprus neve.
Larnaca decemberben
|
Csak a példa kedvéért gondoljuk végig, hogyan kellene kinéznie egy ilyen nyaralás megszervezésének. Ciprus nem a világ vége, EU-tagország, szóval akár önállóan is bele lehetne vágni. Mondjuk jön egy hírlevél, amiben a Malév olcsó repjegyet kínál Larnakába. Ha esetleg a legolcsóbb variácót harmincezer forintért nem is tudjuk megcsípni, negyvenért sem olyan rossz az ajánlat. És akkor már csak azt kell kitalálni, hány napra menjen az ember, mert naponta van járat, szóval belefér öt vagy tíz éjszaka is. Legyen az utóbbi.
Vajon a szigeten melyik várost kellene választani, merül fel a következő elvi kérdés. Ha már a gép úgyis Larnakába megy, akkor lehetne megszállni itt is, a transzfer taxival csak 10-15 euró. Keressünk egy olcsóbb kategóriájú szállást, például olyat, mint a Petrou Bros apartmanjai. Nagyon jó helyen van a belvárosban, gyalog elérhető a tengerpart, sok a környéken a bolt, az étterem, és a távolsági busz végállomása is csak 3-4 percre van. Decemberben ráadásul még igencsak olcsó is. Mivel a szállás ingyen wifit kínál, nem szakadunk ki a hírek forgatagából, ami persze néha azért nem akkora baj. Lehetne a belvárostól távolabb eső szállást is keresni, de a helyzet az, hogy Cipruson a tömegközlekedés nem példaértékű, szóval az elhelyezkedés itt talán egy árnyalattal fontosabb. A belvárosnak viszont ára van, mégpedig a nagyobb zaj, ami nyáron esetleg zavaró is lehetne, télen viszont ezzel is kevesebb a gond. Szállást persze nézhetnénk Limasszolban is, ahol sok szép szálloda akad, vagy az igazi turistagyár Ayia Napában, ami viszont decemberben borzasztóan kihalt. Kísértetvárosi jellegét erősíti az, hogy még a nagy nemzetközi gyorsétteremláncok is lehúzzák ebben a hónapban a rolót, szóval télen ez a hely kicsit sem vonzó. Hacsak nem értékeli valaki ezt a nagy-nagy magányt... Larnakában viszont zajlik az élet, mert ez egy élő, nyüzsgő nagyváros, ahol nem csak turisták vannak, hanem ciprusiak is. Akad itt múzeum, aminek rajtunk kívül a nyomott árak ellenére sem lesz látogatója (bár a legérdekesebb múzeum talán az Ayia Napa-i Thalassa, amit a tengernek szenteltek, van ott kiállítva egy érdekes hajóreplika), és nagyon szép a villanegyed is. Az emberek nem élnek rosszul ezen a szigeten, valószínűleg az európai Mercedes-kereskedések mekkája lehet Ciprus. A pénznem az euro, az árak nem elrugaszkodottak, és akkor sem kell kétségbeesni, ha hirtelen egy iPhone4-ra vágynánk, bármelyik sarki telefonboltban kapható.
Nicosia (Lefkosia), a megosztott város
|
Mert ha netán azzal a gondolattal is eljátszanánk, hogy vásárolgatni szeretnénk külföldön, Ciprus nem éppen rossz úticél. Elsősorban a divatrajongóknak lehet kedves a sok márkás cuccot áruló boltok serege, de a hétköznapi bazározást is meglepően kulturált formában lehet megejteni. Az egyik legérdekesebb hely ebből a szempontból Nicosia (azaz helyi nevén Lefkosia, a főváros), de oda el is kell ám jutni. Éppen segíthet az útikönyv is a tájékozódásban, de mi van, ha beül az ember az első itt töltött estéjén egy Alexander nevű étterem-bárba a tengerparti sétányon, ahol véletlenül kiderül, a kedves pincér hölgy magyar? ő pedig röviden elmondja, a buszmegálló karnyújtásnyira van, merre érdemes elmenni a szigeten, és hogy van a szállástól 5 percre egy Smart nevű bolt, ahol nagyon olcsón lehet ennivalót vásárolni. Ha netán ilyen szerencsés találkozásban van részünk, akkor bizony súlyos eurókat lehet spórolni, és információkkal felvértezve juthatunk el a fővárosba.
Ott pedig Európa utolsó kettéosztott fővárosával szembesülhetünk, aminek sétálóutcáján a sziget déli, görögök lakta feléről átsétálhatunk a törökök által megszállt északra. Persze ehhez vinnünk kellene az útlevelünket is, mert szabályos vízumot adnak. Ez is nagy lehetőség, mert 2004 előtt még át sem lehetett jutni. Furcsa történelme van ennek a szigetnek, ami évszázados bizánci, velencei, oszmán, angol megszállás után 1960-ben lett független, de a viszonylagos nyugalom csak 1974-ig tartott, amikor görög és török félre szakadt. A görög oldalon magas az életszínvonal, EU-tagok, míg északon tetten érhető a szegénység, és ezt az "országot" nem is ismeri el senki Törökországon kívül. A bazárok itt is bazárok, és remek dolgokat lehet enni ugyanúgy, csak minden olcsóbb egy árnyalattal. Az emberek kedvesek, ráadásul pragmatikusak is, így gond nélkül fogadják el az eurót, noha a török líra a hivatalos pénznem. Feltétlenül megér egy kirándulást. Mellesleg Larnakából ide, Ayia Napára vagy Limasszolba eljutni a nagyjából órás-kétórás ritmusban járó intercity buszokkal a legegyszerűbb, egy retúr jegy alig öt euró, és télen nincs zsúfoltság a fedélzeten. Autóbérlésen csak a bátrak töprengjenek el, mert itt baloldali közlekedés van...
Az írás a következő lapon folytatódik!