A Grenadier tengeralattjáró feltételezett hullámsírját a Szingapúrban élő Jean Luc Rivoire, a szintén francia Benoit Laborie, az ausztrál Lance Horowitz és a thaiföldi Phuketen élő belga Ben Reymenants fedezte fel 82 méter mélyen a Malaka-szorosban, nagyjából 150 kilométerre délre Phukettől. A felfedezés felszínre hozta a második világháború egyik kevéssé ismert történetét.

Reymenants régóta foglalkozik hajóroncsok felkutatásával. A búvárok a helyi halászoknál szoktak érdeklődni olyan különös tengerterületekről, ahol például elvesztették a hálóikat. A csapat hanglokátorokkal szokta átfésülni a tengerfeneket ezeken a területeken.

A Malaka-szorosban talált roncs esetében Reymenantsék pontos méréseket végeztek a tengeralattjárón, és azokat összevetették a haditengerészeti feljegyzésekben szereplő adatokkal. A méretek pontosan egyeztek egymással, aminek alapján a búvárok arra jutottak, hogy szinte biztosan a Grenadiert találták meg.

Ennek megerősítéséhez elküldték az általuk 2019 októbere és idén március között készített víz alatti felvételeket és egyéb bizonyítékokat az Egyesült Államok haditengerészetének történetével és örökségének védelmével foglalkozó parancsnoksághoz. A parancsnokság víz alatti régészeti részlegéhez évente átlagosan két-három hasonló bejelentés érkezik.

A teljes átvizsgálás, elemzés és dokumentáció időtartama két hónaptól egészen egy évig is terjedhet, közölte a parancsnokság, hozzátéve, hogy a mostani esetben valószínűleg néhány hónapot vesz majd igénybe az eljárás.

A 93 méter hosszú és csaknem 1499 tonnás Grenadiert 1943 áprilisában saját legénysége süllyesztette el, miután a tengeralattjárót bombatámadás érte. A legénység mind a 76 tagja túlélte a japán támadást, ám az igazi megpróbáltatásaik csak ezután kezdődtek. A fogságba került legénységet több mint két éven át kínozták, verték, és csaknem halálra éheztették japán fogvatartóik. Négyen közülük nem élték túl a fogságot.

[ HVG ]