Egy holland tengeralattjáró roncsa
KülföldAusztrál technikai búvárok fedezték fel a második világháború idején elsüllyedt hajó maradványait.
Kereken hét évtizedet kell ugrani az időben hogy újabb fejezetet írhassunk a balsorsú tengeralattjáró történetéhez. 2011 októberében Sydney városából érkező technikai búvárok indulnak az MV Express fedélzetén roncstúrára a borneói Kuchingból. A kapitány, Vidar Skoglie az utóbbi húsz évét a térségben nyugvó roncsok felkutatásának szentelte, és izgatottan hallja, hogy a K XVI feltételezett nyughelyének térségben terveznek merüléseket. Az újralégzős búvároknak felajánlja, hogy nézzenek szét egy bizonyos ponton- lehet, hogy csak nagy szikladarabokat találnak, de ugyanúgy esély van egy nagy felfedezésre is.
A búvárokat nem kell győzködni. A megjelölt ponton semmit nem találnak, ám 100 méterrel odébb a műszer egy nagyobb alakzat képét rajzolja ki a tengerfenéken. Vidal merül először, kötelet rögzít, ezek után az ausztrál búvárok urganak a vízbe, akik 30-40 méteres mélységben rá is bukkannak a tengeralattjáró roncsára. A látótávolság kitűnő volt, a hajó teste pedig jórészt ép, bár majdnem két darabra volt szakadva. Egy nagyobb sérülést találtak a hajótesten. Egyedül a parancsnoki torony tetején levő ajtó volt nyitva, erről Vidal leszerelt egy alkatrészt hogy megkönnyítse az azonosítást. Természetesen a roncson sok beszakad hálót is láttak a búvárok.
Miután hazatértek, az ausztrál búvárok egyéke kapcsolatba lépett a holland szakértőkkel, akik tájékoztatást adhatnak a második világháborús tengeralattjárókról. A beszámolók és a képek egyértelművé teszik a haditengerészet számára, hogy a K XVI roncsát találták meg a víz mélyén, tehát a hozzátartozók ilyen hosszú idő után véglegeset tudhatnak szeretteik sorsáról. A hajó maradványainak nyughelyét viszont nem hozzák nyilvánosságra egyelőre.
[ DIVE ]