Hazatért a japán bálnavadászflotta
KörnyezetvédelemTöbb mint 300 csukabálna kifogása után a múlt héten hazatért a Déli-sarkot övező tengerekről a japán bálnavadászflotta.
Több mint 300 csukabálna kifogása után a múlt héten hazatért a Déli-sarkot övező tengerekről a japán bálnavadászflotta, amely a Nemzetközi Bíróság 2014-es döntése nyomán elrendelt egyéves moratóriumnak véget vetve újította fel idén az úgynevezett tudományos célú bálnavadászatot.
A flotta nyolcezer tonnás anyahajója és két kisebb kísérője ma, további két hajó pedig már tegnap befutott a nyugat-japán Simonoszeki kikötőjébe. A decembertől február végéig tartó vadászatról 333 csukabálna tetemével tértek vissza a vadászok. Az ázsiai szigetország ugyan heves nemzetközi kritikák közepette indította útjára tavaly decemberben bálnavadászflottáját, a vadászoknak végül nem kellett olyan erejű tiltakozással szembe nézniük, mint a korábbi években.
Ausztrália korábban a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte a japán bálnavadászati programot. A testület 2014 márciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a bálnavadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert az úgynevezett kutatási célú bálnavadászati programja semmiféle tudományos célt nem szolgál. Tokió ezért a 2014-15-ös szezonban kénytelen volt felfüggeszteni a bálnavadászatot a térségben és csupán populáció-felméréseket és egyéb ártalmatlan vizsgálatokat végzett január és március között.
A japán kormány tavaly év végén a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) elé terjesztette új programjának végső változatát, amelyben kétharmaddal, 333 példányra csökkentette a leölendő csukabálnák számát, figyelembe véve az IWC korábbi döntését a kérdésben.
Az ázsiai ország indoklása szerint a tudományos célú bálnavadászatra azért van szükség, hogy információkat szerezzenek az állatok életmódjáról és populációikról. A kifogott példányok húsa az élelmiszerboltok polcaira kerül, holott a japánok többsége ma már nem is eszik bálnahúst. Japán 1987 óta tanulmányozza a bálnákat a Déli-óceánban.
[ greenfo/MTI ]