A Ferenc József nyomában
AdriaCivil és harci búvárok vizsgálják az Adriában fekvő egykori cirkálót.
Civil és harci búvárok vizsgálják május végén az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének egykori SMS Ferenc József cirkálóját, amelynek roncsa több mint kilencven éve pihen az Adriai-tenger mélyén, a montenegrói és horvát határon, negyvenöt méter mélységben.A roncs sajátos földrajzi helyzete miatt hosszú éveken keresztül nem sikerült magyar búvároknak engedélyt kapni a felkeresésére - közölte Böröndi Gábor dandártábornok, a debreceni 5. Bocskai lövészdandár parancsnoka és Czakó László, a Czakó Búvár Kft. ügyvezetője közös sajtótájékoztatón csütörtökön. A dandár Kossuth laktanyájának úszómedencéjénél megtartott tájékoztatón és búvárbemutatón a tábornok elmondta: örömmel fogadták a civil búvárok megkeresését, 60 év óta ugyanis először vehetnek részt tengeri merülésben magyar harci búvárok.
Az expedíciót a Honvédelmi Minisztérium is támogatja, ugyanis a magyar katonahagyományok ápolása mellett, a jelenlegi kiképzés és a jövőépítés szempontjából is fontos a különleges bevetés - tette hozzá a tábornok megjegyezve, hogy a dandár katonái víz alatti biztosítási feladatokat, megfigyeléseket, és egyéb, a dokumentálást elősegítő feladatokat látnak majd el, így szakmai munkájukkal hozzájárulnak az elsüllyedt cirkáló állapotának részletes felderítéséhez.
A neves debreceni búvár, Czakó László évtizedek óta kutatja az Adriai-tengerben az egykori Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének elsüllyedt hajóit. A legnagyobb csatahajóra, a Szent Istvánra 1994-ben talált rá 70 méteres mélységben, azóta több expedícióval térképezte fel a roncs helyzetét, és számos fotó és filmfelvételt készített róla. Eddig öt monarchiabeli hajóroncsot találtak meg, de már ismerik a hatodik, a Wildfang romboló koordinátáit, a hajóroncsot a következő években szeretnének megtalálni. A kutatás rendkívül lassan megy, mert a horvát hatóságokról évente csak két napra kapnak merülési engedélyt - mondta a búvár. Czakó László hozzátette: pénteken öt harci búvárral kiegészülve indulnak el a Ferenc József cirkálóhoz, amelyet először 2009-ben egy általa vezetett búvárexpedícióval tártak fel.
Az I. világháború befejezését követően a cirkálót francia felügyelet alatt munícióraktárként használták, a lefoglalt 26 osztrák-magyar hajó lőszerkészletét halmozták rá. 1919. október 17-én egy heves vihar alkalmával a cirkáló felborult és elsüllyedt a 17 fős francia őrszemélyzettel együtt. Czakó László a 2009-es merülésen látottak alapján azt valószínűsíti, hogy a hanyag, egyoldalú horgonyzás és a nyitva hagyott fedélzeti nyílásokon beömlő víz miatt süllyedt el a Monarchia egykori büszkesége a tengeri viharban. Czakó László most egy újabb, második expedíciót vezet az elsüllyedt hajóra, s az ebben való együttműködésre kérte fel az 5. Bocskai István Lövészdandár harci búvár csoportját. Miklós Bence zászlós, búvárkoordinátor ezzel összefüggésben közölte: az expedíciós merülés a hagyományőrzésen túl kiképzési célokat is szolgál. A roncs mély víz alatti elhelyezkedése miatt ideális extra mélymerülések gyakorlására, végrehajtására, amelyre Magyarországon nem nyílik lehetőség a természeti adottságok miatt.
A hajóroncs terjedelme miatt is tanulságos a merülés kiképzési jellege, mivel a víz alatt felderítési, illetve megközelítési feladatokat is lehet gyakorolni. Az elsüllyedt csatacirkálót körülvevő természeti adottságok (például tengeri áramlás, könnyen felkavarodó üledék miatti rossz látótávolság) szintén egyedülálló kiképzési körülményeket biztosítanak, mivel a katonákat megtanulhatják hogyan reagáljanak és oldjanak meg merülés közben adódó vészhelyzeteket, problémákat - sorolta a búvár zászlós. A katonák speciális búvárruhában merülnek, amelyen a honvédség, a dandár és zászlóaljuk címerét is viselik. Az erre az alkalomra készült pólójuk elején az egykor vízen úszó cirkáló, hátán pedig az elsüllyedt hadihajó látható - tette hozzá.
[ MTI ]
(átlag: 4.3) átlagos nehézségű 
Szolnok
