Beszélgetés egy Baywatch-szépséggel
Interjú2/2. oldal
A 6 mérföldes úszás egy környezetvédelmi akció része volt, te több ilyenben részt szoktál venni. Otthonról ered ez a környezettudatosság, vagy életed valamelyik eseménye van a háttérben? Esetleg egy hosszabb folyamat eredménye?Édesanyám angol, és a második világháború miatt olyan szemléletben nőtt fel, aminek a lényege az, hogy semmit sem szabad elpazarolni. Gyerekkoromra visszaemlékezve, mindig lekapcsoltuk a lámpát, ha kimentünk a szobából, egy pulóvert vettünk fel ahelyett, hogy a fűtést vettük volna magasabbra, igyekeztünk mindent újrahasznosítani. Édesanyám számára ez háborús tapasztalatból adódott, de nálam már a környezettudatosságról szól. Tehát így nőttem fel, életem részévé vált ez a szemlélet. Amikor idősebb lettem, rájöttem annak a fontosságára, hogy szövegelés helyett a valóságban élj azok szerint az elvek szerint, amiket hangoztatsz. Éppen a gyerekkoromban, a hatvanas, hetvenes években lett jellemző az amerikai társadalomra a “venni és eldobni" szemlélet, így hát nagy kihívás volt nem beleesni az esztelen fogyasztás csapdájába, ami káros hatással van a bolygónkra. Ez egyfajta küzdelem, de én megpróbálok ellenállni a csábításnak, például hogy nagyobb házam legyen. Én így vagyok boldogabb.
Talán a fejlettebb országoknak abban is van felelősségük, hogy a szegény országoknak ne fegyvereket, hanem szerszámokat, gépeket, gyógyszereket adjanak el. Mit tehet azért az állampolgár, hogy kifejezze nemtetszését?
A fejlettebb országok mindenfélét adnak el a szegényebbeknek, fegyvereket is beleértve. Ebben a mai globális világban mindenki ad el mindenkinek. Ha valaki igazságtalanságot érez, fontos odafigyelni rá, és akár egyénileg is részt venni akciókban. Ilyen lehet például az olyan cégek termékeinek bojkottálása, akiknek az üzletpolitikájával nem ért egyet, levelet lehet írni politikusoknak, a sajtónak, illetve csatlakozni lehet valamelyik szervezethez. Amikor belépsz valahová és önkéntesként segíted a munkájukat, olyan emberekkel találkozhatsz, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint te. Úgy fogod érezni, nem vagy egyedül, és ez magabiztosabbá, elkötelezettebbé tesz. Az egyik legjobb dolog, amire aktivistaként rájöttem, az az, hogy ez nem egy magányos harc - számtalan nagyszerű emberrel találkozhatsz minden egyes eseményen. Kitágul számodra a világ, és úgy érzed, az életednek több értelme van.
Mit gondolsz, lehetséges változtatni az emberek szemléletén? Van-e szerinted valami olyan kulcsfontosságú dolog (kevesebb vegyi anyag felhasználás, vagy esőerdők óceánok védelme, stb.), ami nagyobb jelentőségű a többinél?
Én nem akarok senkit megtéríteni. Egyszerűen csak megváltoztattam az életmódomat úgy, hogy az illeszkedjen az elveimhez, például vegetáriánus vagyok, elektromos autóm van, és hagyom, hogy mindenki más is a saját elvei szerint éljen. Azt hiszem, hogy a példamutatás a leghatékonyabb tanítási eszköz. Egyébként napjaikban talán a túlnépesedés jelenti a legnagyobb problémát. Amikor 41 évvel ezelőtt megszülettem, három milliárd ember élt a Földön. Most hat milliárdan vagyunk! Csak az én életem során megduplázódott az emberiség! Ez azt jelenti, hogy ideális esetben minden párnak maximum 2 vagy kevesebb gyerekének kellene lennie. Még annál is fontosabb, hogy a fejlettebb országokban kisebb családok legyenek, mivel a mi életmódunk rombolóbb hatású a környezetre. Minden amerikai vagy európai több kárt okoz, mint egy afrikai vagy indiai ember.
Olvastam egy nyilatkozatodat, ahol arról beszélsz, milyen módon változott meg a modern ember élete, ahogy minden egyre könnyebbé válik. Szerintem azonban ha minden automatizált lesz, a végén igazán már semmit sem tudunk élvezni. Például ha búvárkodásról beszélünk, ha szuper technikával felszerelt minitengeralattjárókkal mennek emberek a víz elé, elvész a merülés izgalma, ami a kihívásnak, a kalandnak, a felfedezésnek köszönhető. Mit gondolsz erről? Vajon az emberek ráébrednek, hogy a tévé nem az igazi élet, a valódi csodák kint várnak ránk, a természetben, a víz alatt?Úgy hiszem, azért növekedett meg az extrém sportok népszerűsége a maratonfutástól a Mount Everest megmászásáig mert a mindennapi élet túlságosan könnyűvé vált. Nem igazán van fizikai kihívás vagy másféle veszély az életünkben, tehát kitalálunk magunknak párat. A sport, a mozgás, ami közelebb visz minket a természethez fontos ahhoz, hogy érezzük, élünk és emberek vagyunk. Hálás vagyok érte, hogy vannak ilyen lehetőségek. Egyébként robotokká válnánk, érzéketlenné, és a minket körülvevő média irányítana minket. Biztos, hogy túl nagy szerepet kap a tévé, a számítógép, a számítógépes játék az életünkben! Ezért nem volt televízióm 38 éves koromig. Sajnos mind inkább eltávolodunk a természettől, ahogy a gyerekek egyre inkább függővé válnak a videójátékoktól vagy a mobiltelefonoktól. Gyerekkoromban ilyenek nem léteztek, alig három tévécsatorna volt fogható. Most csak az Egyesült Államokban akár 500 csatorna közül is lehet választani!
Ha a dolgok így folytatódnak, sajnos hamarosan semmiféle természet nem lesz majd. Ezért fontos megőriznünk a bolygó épségét az emberiség létszámának szinten tartásával. Ha mindenki a bolygón olyan módon szeretne élni, mint mi Amerikában vagy Európában, maximum 2 milliárd ember élhetne a Földön, a mostani 6 milliárd helyett. A Föld egyszerűen nem bír el többet. Hogy mégis ennyien lehetünk, annak az az oka, hogy a fejlett országokhoz képest az emberiség többi része szinte semmit nem használ fel a Föld erőforrásaiból.
Kapsz-e üzeneteket azoktól az emberektől, akikre hatással voltál? Mi a fontosabb számodra, amikor egy ügy mellé állsz, a saját meggyőződésed, vagy mások meggyőzése az ügy fontosságáról?
Sok pozitív visszajelzés érkezik a honlapomra a tevékenységemmel kapcsolatban. Azonban amikor én részt veszek valamiben, mindig egyszerű állampolgárként teszem, nem pedig színésznőként. Nem veszem fel a kapcsolatot a sajtóval. Egyszerűen azért teszem, amit teszek, fontosnak tartom adott ügyet. A legfontosabb dolgokat azért lehet véghez vinni, mert valaki elkötelezett, nem pedig azért, mert híres. Az, hogy színésznő vagyok, nem számít ezekben az ügyekben - ugyanúgy részt vennék bennük, ha mondjuk tanárnő volnék.
Gonda Rudolf
(átlag: 4.1) átlagos nehézségű 
Budapest
