Roncskeresés felsőfokon
EgyébKét és fél évtizednyi munka után egy igazi profi számtalan kalandos kutatásról, jelentős eredményről tud mesélni.
A több mint 20 megtalált jelentős roncs közül az utolsó az AHS Centauré volt. Az 1943 májusában, Queensland partjai közelében elsüllyesztett ausztrál kórházhajóra 2009-ben bukkant rá. A fedélzeten levő 332 emberből 268-an tűntek el, és a családtagok csak most, 66 évvel később szerezhettek bizonyosságot a japán tengeralattjáró áldozatául esett hajó sorsáról. A roncs nyughelyét több, mint 300 ember kereste fel a tengeren egy közös megemlékezés alkalmából. Ám nem ez volt az egyetlen híres hajó, aminek Mearns és csapata a nyomára akadt. 2001-ben fedezték fel a HMS Hood roncsát, annak a brit hadihajónak a maradványát, ami legendás Bismarck elleni csata során süllyedt el. Nagyjából ezer méteres mélységben került elő a roncs, ám a sikerhez hosszú és alapos kutatás kellett, a szemtanúk beszámolóinak és a jelentéseknek a tanulmányozása, és persze a legkorszerűbb műszaki berendezések alkalmazása. A kutatásról egy dokumentumfilm és készült, a Hunt for the Hood.
Ezzel együtt is, Mearns legnagyobb felfedezésének a HMAS Sydney II 2008-as megtalálását tartja. Hat éven tartott a keresés az Ausztrália büszkeségének tartott hajó után, ami 1941-ben veszett oda. A német hadihajó által elsüllyesztett Sydney elsüllyedése 654 emberéletet követelt. Számtalan kérdés maradt megválaszolatlanul, és a hajó jelentőségét mutatja, hogy Mearns könyve, a The search for the Sydney az eladási listák élére került Ausztráliában. Szintén fontos felfedezése volt a Lucona, egy teherhajó, ami egy bűncselekmény fontos bizonyítéka lett, illetve a Derbyshire nevű hajó, aminek katasztrófája után átírták a hasonló kategóriájú hajókra vonatkozó szabályokat. Nem csak modern hajókra bukkant Mearns, ennek jó példája az Esmeralda, ami Vasco de Gama flottájához tartozott.
A sikeres roncskutató arról mesélt a hallgatóknak, hogy a végzés után válaszút elé került. Nem akart az olaj- és gáziparban dolgozni, és nem lett volna alkalmas egyetemi kutatónak. Ezek után vágott bele a roncskeresésbe, az USA haditengerészete számára végzett keresési és felszínre hozási munkákat, így elveszett repülőgépek, hajók, rakéták kerültek elő munkája eredményeként. Ezek után jött az osztrák kormányzat megbízása a Lucona nevű hajó felkutatására. Nagyon komoly felkészültséget igényelt a 4200 méteres mélységben levő hajó maradványainak vizsgálata. Azért indítottak expedíciót a hajóhoz, mert az 1977-ben elsüllyedt hajó állítólag méregdrága felszereléseket szállított, ám felmerült a gyanú, hogy biztosítási csalás állt tengerfenékre küldése hátterében. A befolyásos osztrák üzletember, Udo Proksch által gondosan kitervelt bűntény során nem értékes eszközök, hanem egyszerű ócskavas került a hajó rakterébe, amit egy időzített bomba pusztított el, hat ember életét követelve. A politikusokat is érintő botrány vége az lett, hogy Proksch és bűntársa életfogytiglani börtönt kapott.
Az 1980-ban elsüllyedt több, mint 91 ezer tonnás Derbyshire hatalmas teherhajó volt, elsősorban ömlesztett áruk és olaj szállítására használták. Mindmáig ez a legnagyobb tengeren elveszett brit hajó. Japán közelében, egy tájfun során veszett nyoma, mind a 44 fedélzeten levő ember életét vesztette. A roncson a kilencvenes években végzett kiterjedt felmérések eredményeinek vizsgálata azt eredményezte, hogy a brit kormányzat átírta a vonatkozó szabályokat. Mearns büszke arra, hogy ezzel későbbi baleseteket lehetett megelőzni, és így sokak életét lehetett megmenteni.
Ezek után jöttek az eredményes kutatások a második világháború során elsüllyedt hajók után, de még ennyi siker birtokában is lát maga előtt kihívásokat David Mearns. Nagyon szeretné ugyanis megtalálni a híres sarkkutató, Ernest Shackelton hajóját: az Endurance 1915-ben süllyedt el az Antarktisznál, miután a jég fogságába esett. Mearns bevallása szerint már évek óta kutatja a forrásokat, és már a család engedélyét is megszerezte a munkához. Jelenleg az akár több millió dollárra rúgó költségek előteremtésén dolgozik, ráadásul a sarkkörön túli körülmények még külön nehezítő tényezőt jelentenek. A felfedező arról mesélt, hogy neki magának személyes kihívás ez a feladat, de maga az egész történet fantasztikus. Shackelton egyike volt a jégvilág leghíresebb kutatóinak, akinek példája a ma embere számára is inspiráló lehet. Az 1914-17 között lezajlott Antarktisz-átszelési kísérlet során a számtalan nehézséggel küzdő csapat egyetlen tagja sem veszett oda, köszönhetően Shackleton bátorságának és vezetői képességeinek.
[ usfweb3.usf.edu ]