Mike Nelson, a búvárok búvára
A búvárkodásrólSokan váltak a tévéfotelben ülve a búvárkodás híveivé. Ám míg Európában Cousteau kapitány kalandjai ejtették rabul a nézőket, Amerikában egy kalandfilm-sorozat hódított: a Sea Hunt.
Az 1958-61 között sugárzott Sea Hunt epizódjaiban hétről hétre újabb búvárkalandba keveredett a bátor főszereplő, Mike Nelson. A sorozat szellemi atyja, Ivan Tors producer vonzódott a víz alatti témához, nagyjátékfilmek mellett más tévésorozataiban is főszerepet kapott a búvárkodás (Flipper, The Aquanauts). A munka 1957-ben kezdődött, szinte az összes epizódot fekete-fehérben forgatták, mivel úgy vélték, a víz alatti képek nem lesznek látványosabbak a színektől - akkor még egészen máshogy működött a világítás.
A főszerepet alakító színész, Lloyd Bridges nem volt búvár amikor felkérték a szerepre, a korai epizódokban ezért szinte kizárólag kaszkadőrök merültek. A választás azért esett mégis a sorozat kezdetén 44 esztendős színészre, mert kiváló sportolónak számított, és hihetően alakította a katonai búvárból víz alatti nyomozóvá vált Mike Nelsont. A későbbiekben Bridges mind többször maga szerepelt a víz alatti jelenetekben is. A sorozat előrehaladtával az epizódok szerkezete is változott, a korai pár perces jelenetekhez képest egyre több idő játszódott a mélyben, és igen sok történést Mike emblematikussá vált narrációja kísér.
Az epizódokban Mike Nelson víz alatt küzd meg bűnözőkkel, emellett rémisztőnek és veszélyesnek bemutatott tengeri élőlényekket harcol a poliptól a mantaráján át a kardszárnyú delfinig, de hát ne feledjük, ez nem egy dokumentumfilm. Talán sok dolog ma elég különösnek hat, de elég ha a régi Cousteau-filmekre gondolunk, amelyekben ma már nem elképzelhető jelenetek is vannak szép számmal. Mindenesetre a látottak nem hogy eltántorították volna az embereket: a sportbúvárkodás népszerűvé válása valahol itt kezdődött. Mike Nelson nem elborult agyú tudós, és nem is kőkemény hivatásos katona, partnerei közül is sokan átlagemberek. A búvárkodás inkább izgalmas kalandnak tűnt, mint kevesek kiváltságának- többen és többen érezték úgy, hogy a merülést nekik is érdemes kipróbálni, többek között a gyengébb nem képviselői közül is, mert az epizódokban sokszor tűnnek fel hölgyek a víz alatt is. Természetesen a képzett sportbúvárok számára már akkor is tény volt, hogy Mike Nelson merülési módszere csak a filmben jó, hiszen a búvárkodás legalapvetőbb szabályait hagyta időnként figyelmen kívül.
Összesen 155 epizód került bemutatásra a 4 év alatt, amiből csak kettő készült színes nyersanyagra. A sorozatban feltűnt több híres vendégszereplő is, például Larry Hagman, Leonard Nimoy vagy Jack Nicholson. Gyakran szerepelt a filmekben színészként és víz alatti kaszkadőrként az egyik első ismertté vált búvár hölgy, Zale Parry is. Több érdekesség is napvilágot később a forgatásokról, például kiderült, hogy Bridges nem volt túl lelkes amiatt, amikor a felszíni jelenetek felvételekor igen sok időt töltött dupla palackkal a hátán- később ezeket ezüstszínűre festett balsafa "palackok" helyettesítették. A fekete színű búvárruha pedig a producer szerint volt alkalmatlan a pozitív főhős számára, ezért szürke színűre festtette Mike ruháját.
Az évi 39 epizód elkészítéséhez rettentően feszített tempóban kellett dolgozni. Mondani sem kell, a felvételek többsége nem nyílt vízben készült, hanem egy kalifornai élményparkban, illetve Floridában. Ám néha a tengerben is dolgoztak a filmesek: például Kalifornia partjainál, elsősorban Catalina Island közelében több víz alatti jelenet is játszódik, illetve édesvízben is dolgozott egy stáb, a floridai Silver Springs-ben. A felszíni jelenetekben főszerepet kapott Mike hajója, az Argonaut is.
A sorozat legsikeresebb időszakában kimagaslóan nézettnek bizonyult, pedig az első rész láttán még egyik televíziós társaság sem csapott le rá. Ám a negyedik szezonban már érződött, hogy váltásra van szükség. Lloyd Bridges, aki az idők folyamán egyre szívesebben adott ötleteket egy-egy epizódhoz, azt szerette volna, ha a környezetszennyezés kerül előtérbe, a nagy iparvállalatok káros tevékenysége. Tors, a producer ezt visszautasította -hiszen az egyik főtámogató a Standard Oil volt-, inkább tőbb bűnözőt akart a Sea Huntban látni. Végül Bridges úgy döntött, kiszáll, és 1961, a negyedik szezon után vége szakadt a sorozatnak.
Mike Nelson legendája viszont töretlenül tovább élt, és még az 1987-ben tett újraélesztési kísérlet sem tudta lerombolni, amikor Ron Ely és Kimber Sissons főszereplésével leforgattak 22 újabb Sea Hunt epizódot. Mi itt persze Magyarországon sem ezt a sorozatot, sem a régit nem láthattuk, és mivel még nem adták ki DVD-n (a jogok jelenleg a Sony birtokában vannak), elég nehézkes hozzáférni. Azért ha valakinek sikerül, rácsodálkozhat arra, hogy ábrázolták a búvárkodást fél évszázaddal ezelőtt. Meglepetés fogja érni: a bombasztikus kalandok ma sem kevésbé irreálisak a filmekben, mint akkor, viszont a technikai megvalósítás a lehetőségekhez képest kitűnő. Talán a remekül bemutatott víz alatti kalandok is hozzájárultak ahhoz, hogy a Sea Hunt még ma is mitikus sorozat sok búvár számára.
Gonda Rudolf
Kapcsolódó link: Remek összefoglaló honlap a Sea Huntról