Dave Shaw története - Előkészületek
A búvárkodásról5/5. oldal
Shaw nagyon magabiztosnak tűnt. Mount Carmelnél folyamatosan hangoztatta, hogy a feladat egy holttest felhozatalának a "kísérlete" lesz. "A mélység óriási", nyilatkozta a merülés előtti napon az összesereglett riportereknek. "Soha senki sem próbált még kísérletet tenni arra, hogy ekkora mélységből felhozzon egy holttestet." Ezenkívül beszélt még a csapat motivációjáról is. "Úgy gondolom, hogy nagyszerű dolog, amit a Dreyer családért teszünk", tette hozzá Peter "Big B" Herbst, 42 éves instruktor, a Reef Divers búvárbolt tulajdonosa. Shaw ránézett, kacsintott egyet, majd azt mondta: "Nézz szembe a dolgokkal, B. Magáért a kalandért tesszük, amit teszünk." Shawnak volt még egy ötlete, melyet meg kellett oldania. Felkérte Gordon Hilest, egy dél afrikai dokumentumfilm készítőt, hogy kövesse figyelemmel Deon felhozatalát. Hiles terveztetett egy vízalatti tokot egy Sony HC20-as kamerának, melyet aztán egy Petzl márkájú hegymászó sisakhoz rögzített. Shaw nem volt hozzászokva, hogy sisakot viseljen. Azt szerette volna, ha a kézfejére kerül egy nagy fényerejű lámpa, és ha esetleg mind a két kezére szüksége lesz a vízalatt, akkor csak a nyakába dobja a lámpát és a kábelt, ami úgy nem fog beleakadni semmibe. A sisak és a kamera miatt viszont ez most nehezen lesz kivitelezhető. Shaw egy medencében kipróbálta a fejlesztést, melyet kényelmesnek és könnyűnek tartott, ezért azt mondta Hilesnak, hogy alkalmanként a lámpa helyett ezt fogja magával vinni.
Három nappal a merülés előtt Shaw magával vitte a kamerát a 152 méteres akklimatizálódó merülésére, ami kifogástalanul működött. "Nagyon hatásos szerkezet", mondta a merülés után Shaw Hilesnak. "Biztos vagyok benne, hogy nagy hatással lesznek rád a felvételeim is." Ezen mindenki jót nevetett.
A búvárok utolsó eligazítására egy csodálatos, meleg péntek estén került sor. Shawnak itt tisztáznia kellett még néhány részletet. "A merülés során a legfontosabb személyek ti vagytok. Ha problémátok akad, akkor azzal foglalkozzatok és ne velem", hívta fel a csoport figyelmét. "Még mindig jobb, ha egy embert vesztünk el mint kettőt." Shirleyvel még külön négyszemközt is beszélgetett. Shirley, aki a saját rebreather felszerelését is ellátta egy olajjal telített vezérlőegységgel, hogy szükség esetén ő is le tudjon ereszkedni a barlang aljáig, megkérdezte a barátját, "Ha gondjaid támadnak, akarod-e, hogy lemenjek érted?"
Shaw fontolóra vette a kérdést és azt válaszolta, "Igen, de csak akkor gyere, ha jelzek."
Shirley és Shaw a következővel zárták az összegyűlt búvároknak szóló mondandójukat. "Ha Dave nem tudja megcsinálni, és én sem tudom megcsinálni, akkor ott maradunk", mondta Shirley. "A történet itt véget ér. Minket ne hozzatok fel."
Január 8-án, szombat reggel 4 órakor Shaw és Shirley megkezdte a merülés előkészületeit. Shirleynek szörnyű éjszakája volt. Előző este, mikor elemet cserélt az új vezérlőegységében, eltört egy vezetéket. Az egység nélkül pedig képtelen lett volna a merülésre. Úgy érezte magát mint akit letaglóztak. Shaw mélyen együttérzett a barátjával, de az előkészületeket folytatnia kellett. Shirleyt és Peter Herbstet összehozta Juergensen Marinenel, a vezérlőegység gyártójával, majd este 9-kor - az általa előre meghatározott időben - aludni tért. Közben egy forrasztópáka, egy kis alufólia és Juergensen segítségével Herbstnek sikerült életet lehelnie a vezérlőegységbe, így Shirley ismét tettre kész volt.
A hajnali szürkületben Shaw és Shirley autóba vágták magukat és elindultak, hogy 10 perc múlva már a helyszínen lehessenek. A kocsiban lazításképp iPodjaikat hallgatták, melyeket még Shaw vásárolt Hong Kongban és feltöltötte rájuk az általa ´Mély Barlang 1´ és ´Mély Barlang 2´-nek keresztelt válogatásokat (Shirley vezetés közben egyébként legszívesebben a Led Zeppelin ´Whole Lotta Love´ dallamát szerette dúdolni). A vízhez érve elkezdtek belebújni szárazruháikba és a lehetséges merülési idő hosszának tudatában Shirley egy felnőtt pelenkát is magára öltött. Időközben a többiek - a segédbúvárok, a búvárrendőrök, a rohammentősök - is megérkeztek a felszíni bejárathoz, így a sziklás és egyenetlen terep egyre zsúfoltabbá vált, a vízszintes kiszögelléseket pedig búvár felszerelések lepték el. Verna van Schaik, 35 éves dél afrikai hölgy, aki októberi 221 méteres merülésével női rekordot állított fel a Bushman barlangnál, rengeteg merülési táblával érkezett. Shirley felszíni vezetőként számított rá a nap folyamán, és a vörös hajú van Schaik, akinek a jobb bokáját egy delfin tetoválás díszítette, remélte, hogy könnyű napja lesz.
6:13-kor, halkan búgó videó kamerával a fejéhez rögzítve, Shaw kezet rázott Shirleyvel és azt mondta neki, "20 perc múlva találkozunk", majd elmerült a Bushman barlang sötét vizében. Pár perccel később Theo és Marie Dreyer is elindultak a víz felé. De későn érkeztek ahhoz, hogy Shaw további kényszerítő nyomást érezhessen, hogy Deont a felszínre kell hoznia.
( befejező rész következik ...)
Fordította: Seres Z.
(átlag: 4.3) átlagos nehézségű 
Budapest
