A fekete hegyek országa
Utazási élmények1/3. oldal
Montenegro kis ország, de sok szempontból egyedi és különleges.
A másnapi útszakasz nagyjából 300 kilométer volt, nem tűnt soknak. Ám a kanyargós tengerparti és hegyi utak, a sokszor megállására kényszerítő útépítések mellett még összesen három(!) határátlépés is várt ránk, a Horvátországba ékelődő rövidke boszniai szakasz majd a horvát-montenegrói határ miatt. Meglepődtünk, mert utóbbinál kellett sokat várakozni, roppantul komolyan vették az adminisztrációt, és ez visszafele is igaz volt. Odaúton a hosszabb utat választva az egész Kotori öblöt megkerültük, és már akkor képet kaptunk az ország szépségéből: magas hegyek álltak őrt a tengerparti városok mögött. Május elején még meglehetősen visszafogott a pörgés, ez Montenegróban annyira szezonon kívüli időszak, hogy tulajodnképpen még a szállodánkat is csak a mi kedvünkért nyitották ki: ez a felszereltség hiányosságain is érződött. Cserébe olcsó volt, parádés tengerparti kilátással a Jaz öbölre, a búvárbázis pedig a hotel területén működött.
Albumhoz klikk a képre.
|
A lakosság sötét bőrű, fekete hajú, villogó szemű- alapvetően kedves népség. A tengerparton bóklásztunk az egyik strandon tanyázó ebbel a nyomunkban, amikor megszólított bennünket egy szakállas fickó, kérdve, hogy a miénk-e a kutya. Sajnálkoztunk, hogy sajnos nem mi vagyunk a gazdái, mire az ő kutyája, egy kedves, ámde unatkozó golden retriever azonnal ott termett és játékot szimatolt. A gazdával, ha már megszólított bennünket gyorsan megtárgyaltuk a világ aktuális dolgait: a nagy Jugoszlávia széthullásának problémájától kezdve az utódállamok súlytalanságán és gazdasági hanyatlásán keresztül, II. Lajos mohácsi csatavesztésének történetén át egészen a montenegrói turisztika bolond szezonális korlátjáig. Szóba hoztunk mindent ami csak érdekesnek tűnt elsőre az országból, ha már helyivel tudtunk beszélgetni. Közös pontokat könnyű volt találni, mert kiderült, hogy nálunk is járt és tanult. Egy itt lakó szemszögéből sok dolog máshogy látszik, mint ahogy mi azt ezer kilométernyi távolságból gondoljuk, abban viszont megegyezhettünk, hogy látnivalókban nincs hiány. Újdonsült barátunk felhívta rá a figyelmünket, hogy a május elején kihaltnak látszó Jaz nyáron az ország egyik legnépszerűbb strandja, ahol egy törülközőnyi helyet sem könnyű találni. Aki csúcsszezonban utazik, készüljön a zsúfoltságra és a dugókra...
Az írás a következő oldalon folytatódik!