Cápák és politika
KörnyezetvédelemA legtöbb környezetvédelmi kérdés politikai szinten dől el, a cápák ügyében is hallani sokféle nyilatkozatot.
Egy kínai képviselő a parlament elé terjesztett egy javaslatot a cápauszonyok kereskedelmének betiltásáról. Az ázsiai országban kedvelt és igen drága ínyencség miatt nagyon sok cápa esik áldozatul az uszonyozásnak, amikor csak az értékes uszonyt vágják le, a haldokló cápát viszont visszadobják a vízbe. Ding Liugo azért tartja fontosnak a tiltást, mert több cápafajt komolyan veszélyeztet a halászat, és elsősorban a fogyasztók oldalán lehetne eredményeket elérni. Mivel a tájékoztató kampányok nem nagy eredményt hoznak, a kínaiak többsége számára még mindig nem elképzelhetőek a különleges rendezvények cápauszony-leves nélkül, a törvényhozóknak kell lépni. Elsősorban Kínában kell erre sort keríteni, hiszen itt (és az ide sorolt Hong Kongban illetve Tajvanban) fogy el a globálisan kifogott mennyiség 95 százaléka. Azért valemelyest talán a kereslet is csökken, hiszen a nem túl ízletes cápauszony körüli legendákban már kevesebben hisznek. Nehéz is lenne igazolni, hogy a fogyasztása különleges életerővel tölt fel bárkit. A cápauszony-kereskedelem betiltását sürgetők közt állt Kína egyik legismertebb sztárja, az NBA-ben kosarazó Jao Ming is. A cápák számára mindenesetre nagyon jó hír, hogy ott próbálnak tenni a védelmükért, ahol a legnagyobb eredményeket lehet elérni.
Egy másik ázsiai ország képviseletében megszólaló politikus szerint téves az az állítás, hogy visszaesett volna a cápák száma. Ken Okinawa Japán londoni nagykövetségén dolgozik, és elsősorban arról beszélt a Guardian-ban megjelent cikkben, hogy országa milyen konstruktívan áll hozzá a környezetvédelemhez. Ám a kiindulópontja mégiscsak az, hogy szerinte nincs valódi tudományos bizonyíték a cápák állományának vészes csökkenésére. Úgy érvel, azért fognak belőle kevesebbet, mert változtak a halászati módszerek és az intenzitás. Egy jelentésre hivatkozva példát is hoz fel arra, hogy a kék cápák állománya valóban csökkent a nyolcvanas években, ám azóta visszaállt a korábbi szinte. Japán pedig vélekedése szerint pont egyike a kevés országnak, ahol elkészítették a saját akciótervüket a cápák védelméről szóló ENSZ akciótervvel összhangban.
Általánosságban is úgy fogalmaz, hogy "Japán a veszélyeztetett fajok megvédéséért tett nemzetközi erőfeszítések élharcosa", így támogatta a rókacápák, az óceáni fehérúszójúak, vagy a pörölycápák védelmét is, amit pont más országok nem szavaztak meg. A bálnákról és delfinekről nem tesz említést Ken Okinawa, hanem egyszerűen csak azzal zárja gondolatait, hogy minden ország kulináris hagyományainak saját történelmi és kulturális háttere van, amit tiszteletben kell tartani. A cápák és más fajok védelmét pedig a tudományos tényekre kell alapozni (A szerk. megjegyzése: jöhet a tudományos célú cápavadászat?), és Japán ennek szellemében fog a továbbiakban is a kérdéshez hozzáállni.
[ china.org.cn ]
(átlag: 3.4) átlagos nehézségű 
Horvátország
