DNS-vizsgálat segíti a cápavédőket
TudományA cápáktól védő hálók más élőlényekre is veszélyesek, a cápákat védők pedig még a DNS-vizsgálatot is bevetik.
Máshol viszont maguk az áldozattá vált cápák szolgáltatnak témát a sajtónak. Kínában még mindig óriási a kereslet az uszonyaik iránt, de az mindig rejtve maradt, pontosan honnan is származik a felszolgált cápahús. Ám ennek szeretnének véget vetni azzal, hogy DNS-vizsgálatokkal próbálják követni a cápák útját Kínától az elejtés helyéig. Az Endagered Species Research nevű újság arról számol be, hogy az eredmények szerint egyértelműen szükséges a fokozottabb védelem, és a kereskedelem szigorúbb ellenőrzése.
A vizsgálat módszere az volt, hogy összesen 62 mintát vettek a Hong Kong-i piacra szánt pörölycápa-uszonyokból, és a DNS alapján 57 származási helyét sikerült azonosítani. Az Atlanti-óceán nyugati részén élő populációval összevetve három további régiót határoztak meg, méghozzá északi a Mexikói-öböl térségét, Belize és Panama körzetét, és a legdélebbre eső brazíliai területet. A tudósok a vizsgált minták alapján úgy határozták meg, hogy 21 százalék származott a Nyugat-Atlanti vizekből, ahol a pörölycápa veszélyeztett fajnak számít, és így védelem alatt áll 2006 óta. A nagy kereslet és a magas ár miatt fogják továbbra is ezeket az állatokat, korábbi becslések szerint évente 73 millió(!) cápát pusztítanak el az uszonyaik miatt, amiből 1-3 millióra tehető az áldozatul esett pörölycápák száma. Ahhoz, hogy a kihalásukat meg lehessen előzni, még határozottabban kell fellépni a cápahalászok ellen, és most már a DNS-alapú származási hely meghatározással újabb eszköz van a védelmet szigorítók kezében.
[ UnderwaterTimes ]