A Vörös-tenger büszkeségei
Utazási élmények2/2. oldal
Röviden a három merülőhelyről, és hogy mire számíthatunk.
Az Elphinestone zátony van a szárazföldhöz legközelebb, elérhető speedboat-tal még a shagrai parti bázisról is akár, és a sima déli túrák népszerű célpontja is. Ezért itt számoljunk a legtöbb hajóra, persze ez szerencse kérdése is. A zátonyon két plató található, az északi és a déli, áramlástól függően (ami többnyire északi) a déli szokott a védettebb lenni, a hajók is ott szoktak parkolni. A merülés tipikusan északi plató zodiac-kal, lehetőleg negatív beugrás a plató felett (ami jócskán kinyúlik a zátonytól, ezért ún. kékbe ugrásnak számít), gyors süllyedés a platóra ami több lépcsős, a lentiek 40 méteren sőt mélyebben vannak. Ha mázlink van, a plató felett vagy a plató széléről lefele bámulva láthatunk cápákat (szürkére és pörölyre lehet itt számítani), majd a dekószint elérése előtt elindulunk felfele. A zátony külső vagy belső oldalán szerencsés esetben gyenge, peches esetben erős áramlással (vagy épp nulla áramlással, és úszhatunk egy csomót) kis mélységben a zátony falában gyönyörködve és időnként ki a kékbe és lefele tekintve visszajuthatunk a déli platóig, és az ott horgonyzó hajóig. Ha pedig ez nem sikerül, bója lövés után stoppoljunk egy zodiac-ot.
A hajók körül a felszín közelében nem ritkán találkozhatunk a longikkal, ami a fehéruszonyvégű óceáni cápa, vagyis a longimanus beceneve, de láttak már rókacápát, sőt 2009-ben nagy szenzáció volt, hogy hetekig a déli platón tanyázott egy tigris cápa is. A zátony oldala nagyon szép, a külső oldal csodálatosan színes, lágykorallos fala önmagában is megér bármennyi merülést, főleg ha a nap is szépen megsüti.
A Daedalus a három közül a legdélebbi magányos korallsziget, tetején egy világítótoronnyal és mólóval, körülötte nagy mélységgel és a hajók alatt némi platóval. Az Elphinestone-tól mintegy 110km-re, a Brotherstől pedig 180km-re van. A merülés a már megismert módon történik, kivisznek az északi spiccre, ott beugrás, le a mélybe és remélni a cápás találkozást. A dekó idő lejárta előtt felemelkedés, és visszasodródás áramlással driftelve a hajóig, vagy zodiac-ig. A sziget körül jó időben arra járva szerencsével pörölycápa rajokat is lehet látni, mint ahogy szinte mindenre van esélyünk amit egy nyíltvízi zátony adhat. A falak itt is tele kemény és lágykorallal, sőt a Vörös-tenger -állítólag- legnagyobb Nemo city-je (bohóchalas anemónás élőhelye) is itt látható. 5 métertől 35-ig hatalmas mezőben élnek az anemónák itt.A szárazföldre ki lehet jutni a móló végén egy létrán felmászva, fel lehet mászni a világítótorony tetejére csigalépcsőn ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk, vehetünk emlékbe pólót a helyiektől. Tartsuk azért észben, hogy más házában vagyunk, ne csörtessünk be mindenhová, legyünk jólnevelt turisták.
A Brother Islands két, egymáshoz néhány percnyi hajóútra található szigetből áll. Nem túl közeliek, de bőven átlátni a másik zátonyra. Távolságuk a Daedalus-tól légvonalban is jó tíz órányi hajóút.
A kistestvér (Little vagy Small Brother) a cápásabb hely, persze mint minden, ez is szerencse függő. Ezen a szigeten nincs semmi felépítmény csak egy egyiptomi zászló és némi vas, így értelemszerűen ki sem lehet menni rá. A sziget körül a víz alatt meredek falakat találunk, a merülés a megszokott északi sarok beugrás, le a mélybe és a keskeny, 40-17 méter közötti platón várni a cápát aztán sekélyen a falban gyönyörködve visszacsorgás a hajóig valamelyik falon. Szintén van a hajó alatt egy kis plató 18-20 métertől, tehát ez sem igazán elég sekély ahoz, hogy visszaúszva ott töltsük az időnket. A falon itt is dús és látványos korallvilág található, itt kuriózum a keleti saroknál található hatalmas gorgónia erdő, ami közepes mélységtől megy le a platón, érdemes rá tartalékolni levegőt.Cápára bárhol számíthatunk, természetesen elsősorban az északi platón, ahol mi fehér uszonyvégű szürke szirtcápát, beugrásnál longimanust láttunk, az oldalfalon sodródva pedig pörölyt, rókacápát. A hajók alatt rezidensen longimanus cirkált kis mélységben, már-már házicápaként kezelte mindenki.
A nagytestvér (Big brother) zátony nevéhez híven nagyobb, itt a felszínen világítótornyot, mólót és épületeket is találunk, ahová lehetőség van kimenni. Pólót és emléktárgyakat itt is árulnak. A hajók alatt többnyire mély a víz, de a dél-keleti részen van egy kinyúló és folyamatosan mélyülő plató dombokkal, 25-35 méter mélységgel. Mivel az áramlás itt törik, érdemes a dombok tetején kapaszkodva várni a cápákat, majd beiszkolni a zátony védelmébe és a falon felemelkedni.
A szigeten két roncsot is találunk, közülük a Numidia a nagyobb és ennek van sekély része is. Az "újabb" (70 éve elsüllyedt) Aida is szép látvány, de 35 méteren kezdődik. Sajnos saját tapasztalatom nincs, mivel az erős hullámzás miatt meghiúsultak az oda tervezett merülések. A merülések terve egyszerű: vagy ki a roncsokhoz, és onnan visszasodródás, zodiacozás, vagy a platón a domboknál cápafigyelés. Mi itt láttunk rókacápát, öt fős szürkecápa családot, de előttünk pár nappal cetcápáról számoltak be másik hajók, tehát itt is akad bőven látnivaló.
Mindhárom sziget egyértelműen az egyiptomi Vörös-tengeri szakasz legszebb, legtöbb kalandot ígérő merülőhelyei közé tartozik, de ne feledjük: a tenger nem múzeum! A BDE túra elsősorban a cápás, kalandos merüléseket kedvelőknek ajánlott, akik megfelelő búvár és szafaris tapasztalattal rendelkeznek, és hajlandóak vállalalni a kellemetlenségeket az esetleges nagybetűs merülési élményekért.
-Sz.K.-
(átlag: 4.1) könnyű körülmények 
Horvátország
