HP r817 digifotó teszt
Fotózás2/2. oldal
A fényképezőgép után a vízálló tokot már némileg nagyobb bizalommal néztem, hátha ott is kiderül, a látszat néha csal - és azt kell mondanom, így is van. Bár a hatalmas lezáró-tekerő továbbra is megmosolyogtató látvány, nagyon korrekt módon zárja a 40 méterig vízálló tokot. Természetesen minden gomb kivezetve, ahogy illik, a vaku előtt diffuzor lap -sajnos nem kivehető, bár amilyen közel van a vaku talán jobb is-, alul fém menet a külső vakunak. A gombok kézreállnak, és rá van préselve a funkciójuk (ezt eltanulhatná pár gyártó tőlük) ami figyelmes apróság. LCD árnyékoló nincs, na ezt viszont a HP tanulhatná el a konkurenciától, mert az bizony hasznos a felszín közeli fotóknál.
A tok optika tubusán nincs menet, tehát esetleg további szűrő, konverter felhelyezésre alaphelyzetben nincs mód. Igaz, az Olympuson kívül én még más hobbi-tokon nem láttam tubusmenetet...
Dicséretes figyelmesség a gyártótól, hogy tartalék O-gyűrűt csomagolt a tokhoz (az én neves vízálló tokomhoz egy O-gyűrűt tizenkétezer forintért kínált a hazai forgalmazó, természetesen csak rendelésre, úgyhogy ez nem lebecsülendő tétel).
A víz alatti tesztelés helyszínének a szezon utáni Adriát választottam, Pag sziget környékén fotóztam cápatojásokat, meztelen csigákat, szivacsokat, stb. A gép szépen teljesített, olyannyira jó makró funkciókkal bír, hogy bevallom, sokszor a saját jóval drágább gépem helyett a HP-t vittem magammal, ha makró témát fotóztam. Néhány manuális beállítású kép után kiderült, az automata módja egész jól funkcionál a kisebb távolságokban, ezért aztán a beállításokat nagyrészt rábíztam az automatikára, keveset avatkoztam bele, mégis szép képeket tudtam készíteni. Ez szintén pozitív tulajdonság, főleg ha a gép célközönségét nézzük.
Utólag számítógépen nézve a képeket kiderült, hogy néhány esetében az kijelző becsapott, mert sokkal jobban néztek ki, főleg akkor, amikor az automatika az érzékenységet is elkezdte állítani. Sajnos nagyon zajos a képe ISO 100 felett, így ha elfelejtettem fixre kapcsolni, akkor...
Fókuszálása elég fura, mert amíg nem találja meg, addig nincs kép az LCD-n, viszont utána elég jól megtartotta, elképzelhető, hogy követő fókusz is tud? Az biztos, hogy a kis mélységélességű makró tartományban is szinte minden kép éles lett, és ezen magam csodálkoztam a legjobban.
Összefoglalva a tesztet: egy szép és okos kis gépet ismertem meg az r817 képében, és a vízálló tok is teljesen korrekt. Képességeit tekintve mindent tud, amit tudnia kell ahhoz, hogy jó képeket készítsünk vele, a makró funkcióját pedig nem győzöm eléggé dicsérni. Kezdőknek a közeli tartományban akár az automata beállítás is jó képet produkálhat (természetesen kötelezően vakuval fotózzunk!), de aki tovább akar lépni, az a manuális beállítások terén is ki tud bontakozni. Úgy vélem a Hewlett Packard elég komolyan letette a névjegyét az egyre bővülő víz alatti fotózás piacára az r817-essel. Feltétlen érdemes számításba venni, ha egy kisméretű hobbi gépen gondolkozunk, amit a víz alá is levinnénk -és mindezért sokat sem akarunk fizetni.
A vízalatti képeket rájuk kattintva nagyobb méretben is meg lehet nézni.
A HP r817 digitális kamerát és a hozzá tartozó vízálló tokot a Hewlett Packard Magyarország bocsátotta a rendelkezésünkre, köszönet érte.
- Sz.K. -
(átlag: 3.6) átlagos nehézségű 
Thaiföld
