Karbantartási tanácsok fotósoknak
Fotózás1/4. oldal
Mi az, ami egy vízalatti fotós számára a legnagyobb katasztrófa? A beázás, oka általábban emberi mulasztás. Hogy elkerülhessük, pár tanács hobbifotósoknak.
Az analóg és digitális víz alatti fényképezőgép rendszerek számára a tengervíz meglehetősen ellenséges közeg. Szerencsétlen tulajdonsága a sótartalma, ami a víz elpárolgása után kristályként kicsapódik, és elkezdi marni, mozgatáskor dörzsölni a felszerelésünk érzékeny részeit. Hasonló problémát okoz a vízben mindig lebegő, több-kevesebb ásványi szemcse, finom homok is, ami lerakódik az O-gyűrűk vizes felére. Önmagában a víz sem túl barátságos, hiszen közismerten korrodálja a fémes anyagokat, méghozzá minden fémes anyagot, a különbség csak az, hogy milyen mértékben.
Kellemetlen meglepetés érhet minket akkor is, ha a felszerelésünkön kezeletlen alumínium - még ha tengervízálló ötvözetből készült is - más fémmel, különösen, ha rézzel érintkezik, és mindez sósvízbe kerül. Ilyen esetben ugyanis ez a hármas reakcióba lép egymással, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy az alumínium elporlad a kezünkben.
Ezért is érdemes odafigyelni a felszerelésünk állapotára, mert előfordulhat, hogy az addig semlegesen viselkedő eloxált alumínium felszerelés a védőréteg lekopása után, acélcsavarhoz érve gondot okoz.
De a legrosszabb dolog, ami egy búvárfotóst érhet, ha beázik a tokunk.
Tehát a felszerelésünk védelme, karbantartása nagyon fontos. Erről ejtenék pár szót, Annemarie és Danja Köhler Víz alatti fotózás, Násfay Béla Víz alatti fényképezés és filmezés könyvét, illetve saját tapasztalatainkat felhasználva.
Az írás a következõ lapon folytatódik!
(átlag: 4.5) átlagos nehézségű 
Szeged
