Miközben a világ Fülöp herceg, Edinburgh hercegének halálát gyászolja, a brit Sub-Aqua Club tisztelettel adózik egy rendkívüli vezető előtt, aki a klubelnöki mandátuma alatt és azon túl is segített irányvonalának kialakításában.

A herceg a klub első elnökeként tevékenykedett 1960-63 között, korlátozott ideig, amelyet véleménye szerint elég hosszú bármely elnökségre. A BSAC-hoz való kapcsolata azonban csak az első három év elteltével vált szorosabbá. A búvárkodás és a klubélet gyors terjeszkedésének időszaka volt ez; a herceg érezte a víz alatti világban rejlő lehetőségeket, különösen azt a szerepet, amelyet a búvárkodás játszhat a tudomány és a tenger megértésének előmozdításában.

Úgy tűnik, hogy a tenger iránti vonzalma már korán életbe lépett, valószínűleg iskolai éveiben, az észak-skóciai Gordonstounban. A haditengerészet mélyen gyökeredzik családi örökségébe; anyai nagyapja az First Sea Lord volt, a Királyi Haditengerészet parancsnoka. Nagybátyja, Lord Mountbatten, miközben Fülöp kiképzésen volt egy rombolót vezényelt, és arra ösztönözte, hogy a Királyi Haditengerészet egyik legfiatalabb főhadnagya legyen.

A fiatal Fülöp először 1937-ben úszott a víz alatt, és felidézte ezeket az élményeit, miközben 1960-ban a BSAC elnöki beszédét tartotta. "23 évvel ezelőtt vettem fel először egy szemüveget, vagy talán maszkot kell mondanom" - mondta. . "A sznorkelezés azóta végtelen örömet okoz nekem ... és sajnálom, hogy csak mostanában találkoztam az palackos búvárkodás lehetőségével. Nagyon sajnálom, hogy nem kezdtem sokat korábban."

Valójában a herceg a BSAC tagjának, Ley Kenyon úttörő víz alatti filmrendezőnek és szerzőnek az utasítása alapján tanult meg merülni, aki a Buckingham-palota uszodájában tanította. A herceg egyértelműen élvezte a búvárkodást, és gondoskodott arról, hogy a Királyi Yachton két teljesen felszerelt haditengerészeti búvár tartózkodjon víz alatti kísérőként, hogy bármikor tudjon búvárkodni.

A királyi családban a búvárkodás szeretete nem egyedülálló, a BSAC elnökségét Károly herceg is betöltötte ezt a tisztséget, akiről lehetett tudni, szívesen merül. Ott volt a Mary Rose roncsánál, búvárkodott az Antarktiszon is. 2014-ben Vilmos herceg lett a BSAC elnöke, aki szintén lelkesen hódolt a búvárkodás szenvedélyének, és persze Harry herceg is kapott képzést.

1963-ban lemondott a BSAC elnöki posztjáról [a szerep átkerült a gravville-i grófra], de szoros kapcsolatban állt a klubbal és tagjaival. A tiszteletbeli élethosszig tartó tagság új kategóriáját a herceg kapta először, megerősítve a mai napig fennmaradó királyi szövetséget. A walesi herceg 1974-ben vette át a BSAC elnöki tisztét, és 2014-ben ismét átkerült a cambridge-i herceghez, a klub jelenlegi elnökéhez.

A BSAC-képzésébe 1960-ban beépítették az Edinburgh-i herceg díját, és 1964-ben a klub akkori elnöke, Colin McLeod bejelentette, hogy a herceg úgy döntött, hogy éves díjat ad át a tudományos búvár-expedíciókért. A brit Sub-Aqua Jubilee Trust az edinburgh-i herceg díjának kezelésére jött létre a tudományos búvárprojektek támogatásának elosztására.

Több mint 50 éven át évente fogadtak díjnyertes expedíción résztvevő búvárokat a Buckingham-palotába, hogy személyes gratulációkat kapjanak a hercegtől, aki sok időt töltött velük informálisan is. A hagyományt jóval más feladatai visszaszorítása után is folytatta, utolsó díjazására 2016-ban került sor, amikor a tervezett 15 perc 45-re húzódott, miközben élvezte a győztes csapatokkal folytatott eszmecseréjét.

Több ilyen alkalommal jelen volt a BSAC vezérigazgatója, Mary Tetley, aki szerint a herceg informális oldalát mutatta, amikor az expedíciós búvárokkal beszélgetett a saját otthonában. "Nagyon humorosnak és informálisnak találtam a herceget, aki gyorsan megnyugtatta az embereket" - mondta Mary. "A tréfálkozás mögött az örökség iránti szenvedély, valamint a tudomány és a búvárkodás szövetségébe vetett hit állt. Különösen akkor csillant fel a szeme, amikor a királyi haditengerészetről és a haditengerészet történetéről beszélt."

Edinburgh hercege jelentős örökséget hagy a brit búvárkodás számára, mivel a BSAC tartós királyi pártfogását kezdeményezte. "Ő volt az első királyunk, és a BSAC-val való kapcsolata különleges státuszt adott nekünk" - mondta Mary. "Ez merülés iránti mély szeretetéből, a vízi világ szépségének és gazdagságának megismerésének vágyából fakadt."

A herceg élethosszig tartó lelkesedése a búvárkodás iránt kifejeződött a BSAC-nak és az 1962-es Víz alatti Tevékenységek Világkongresszusának szervezőinek címzett levélben. "Valódi kihívást jelent az ember ismereteinek bővítése a világ utolsó, felderítetlen területéről - a tengerről". írt. "Óriási a lehetőség a tenger és a benne élő emberek fokozott ismeretére, és biztos vagyok abban, hogy ezek a tudományosan értékelt és kiaknázott ismeretek a legnagyobb jelentőségűek az emberiség jövőjében."

[ BSAC ]