UEF - a magyar búvárrendszer
Interjú3/3. oldal
Már említetted, hogy könyveket is ad ki az UEF. Milyen könyvek kiadását tervezitek a közeljövőben?
Jelen pillanatban van négy, a kezdő, a haladó, a roncsbúvár és a szabadtüdős könyvek már régóta a boltokban vannak. Készül a mélymerülés, de dekompressziós merülésekről lesz a könyvben szó, még ha nem is technikai búvároknak készül. Szerintem ezt nálunk sokan fogják forgatni. Feltétlenül meg szeretném említeni, hogy a könyveket Kollár K. Attila írta, akinek a szakértelméhez gondolom nem fér kétség. Már kezdő koromban is rengeteget tanultam tőle, és ma is megfogadom a tanácsait.
Azoknál a tanfolyamoknál, ahol még nincs írott UEF anyag, miből oktattok?
Létezik egy oktatói kézikönyv, ahol minden, az elméleti, az uszodai és a nyílt vízi oktatásra vonatkozó tematika rögzítve van. Ezen túlmenően természetesen bármelyik oktatási rendszer tananyaga felhasználható segédanyagként, az oktató belátása szerint. Sajnos ez nem megy egyik napról a másikra, hogy mindenhez legyen könyvünk, de vannak leírt szabályok, amik egy-egy tanfolyamra érvényesek. Persze nem vagyunk mi annyira elmaradva, hiszen más rendszereknél is évekig tartott, amíg minden anyag megszületett, sőt van olyan ahol a mai napig nincs minőségi tananyag. Ami mondjuk nálunk még szigorú, az az, hogy például egy mentőbúvári tanfolyamra jelentkezéshez minimum 50 merülés kell. Kötelező az elsősegély és az oxygen provider tanfolyam is a mentőbúvári minősítéshez.
Az oktatóknál meg vannak-e határozva szintek, hogy ki milyen szintig oktathat búvárt, vagy ha valaki sikeresen elvégzi az oktatói tanfolyamot, akkor egészen merülésvezetőig oktathat búvárokat?
Tavalyig lehetett merülésvezető szintig oktatni, de az új EU-előírások miatt muszáj volt ketté választani, tehát az Open water oktató oktathat mentőbúvár szintig, és a Master oktató merülésvezetőig.
Az open water minősítésű búvárokra milyen előírások vonatkoznak, merülhetnek-e önállóan együtt?
Az új EU-előírások szerint már nem, tehát vezetővel 18 méterig merülhetnek.
Terveztek-e nemzetközi terjeszkedést?
Igen, de ez nem egy egyszerű történet. Tettünk már lépéseket, de ez egy hosszabb folyamat lesz. Elsősorban persze a régióban gondolkodunk, nem azt tervezzük, hogy kitűzzük a zászlónkat az USÁ-ban, a Szabadság-szobor lábánál.
Mi az, amire büszkék vagytok?
Például arra, hogy az Open water könyvből négy év alatt nagyjából 2500 darab fogyott, miközben mindenféle minősítésű UEF búvárból összesen 2000 van. Sok, más rendszerben dolgozó oktató is szívesen veszi a könyveinket. Négy évvel ezelőtt alig létezett magyar nyelvű könyv, és azt hiszem, nekünk is van benne részünk, hogy a többi rendszer is egyre több színvonalas magyar nyelvű könyvet ad ki.
Ha visszatekintesz az elmúlt négy évre, inkább elégedett vagy, úgy érzed, jó úton jártok, vagy lehetett volna máshogy csinálni dolgokat?
Szerintem jó úton járunk, és ha visszagondolok az eltelt időre, úgy látom, hogy nagyon sok munka van ebben.
A benyomásom az, hogy inkább kis lépésekben, de fokozatosan, folyamatosan próbáltok előrelépni, nem pedig úgy, hogy a nagy tervek akár maguk alá temessenek.
Igen, ez így van. Persze jó lenne, ha most hirtelen minden könyv meglenne például, de ez kivitelezhetetlen. Azért van sok más eredmény, itt van például az OKÉV regisztráció a búvároktatásról, amit elsőként a magyar búvárszervezetek közül a UEF kapott meg, előttünk pedig egyedül egy vízimentő egyesület. Úgy érzem egyébként, hogy a legnehezebb éveken már túl vagyunk, és talán még jobb lesz a helyzetünk, ha meglesz a CMAS tagság.
Mit jelent ez konkrétan?
Pártoló tag lesz a UEF, szavazat nélkül, hiszen az csak a nemzeti szövetségnek van. Meg lehetne a szerezni az RSTC tagságot is, de mi azért nem küzdünk. Nem érezzük független szervezetnek.
Sokak számára szimpatikus, hogy mindenhol kihangsúlyozzátok a környezetvédelem fontosságát. Ez valóban fontos dolog a számotokra, vagy benne egy kis imázsépítés is?
Már az elején eldöntöttük, hogy erre nagy hangsúlyt fektetünk. Az első környezetvédelmi napot 2001. szeptember 11-re hirdettük meg, a tó partján kistévén néztük, mi történik Amerikában. Dorogon tavat takarítottuk, tavaly Budakalászon is összeszedtünk sok szemetet, de hiába kaptunk ígéretet egy szemétgyűjtő konténerre, az eltelt két év alatt senki nem ment el a szemétért. Szóval ebből annyi maradt, hogy összeszedjük magunk után a szemetet. A könyvekben azonban mindig leírjuk, hogy ne fogdoss, ne érints meg semmit, vagy hogy éjszakai merülésnél ne használj 25 wattnál erősebb lámpát, ne fosztogass roncsokat, ne gyűjts élőlényeket. Mi legalább a tanfolyamokon megpróbáljuk a búvárok szemléletét formálni.
Köszönjük a riportot, és sok sikert a UEF jövendő terveihez!
Gonda Rudolf - Szabó Károly