Vízminták az északi pólus mélyéből
TudományRendkívüli hidegben, sokszor a vékony jégrétegek miatt úszva túráznak a Catlin Arctic Survey csapat tagjai.
A háromfős csapat, ami a világon először vesznek vízmintát a Föld legészakibb pólusánál, március vége óta 483 mérföldet tett meg Grönlandtól az északi pólusig. A csaknem két hónapja tartó túra alatt rendkívüli hidegben, -45 fokban is gyalogoltak, miközben arra is volt példa, hogy a mozgó jégtáblákon ugrálniuk kellett, vagy épp az egyikről átúszni a másikra, mivel túlságosan vékony volt a jég a nyílt vízen. Éjszakáikat az is nehezíti, hogy a jégréteg többször megrepedt vagy épp az erős északi szél tépázta a sátrat. Mindenesetre a Catlin csapat útjuk során speciális fúrásokat végzett és 5000 méter mélyből is szerzett vízmintákat, amelyeket British Columbiába küldenek majd vizsgálatokra. A tudósok azt remélik, hogy a vízminták segítségével valós képet kaphatnak az óceán savasodásáról, amelyet a légkörben emelkedő széndioxid mennyisége okoz. A másik feladatuk az volt, hogy mintákat gyűjtsenek, amelyekből majd a planktonokat lehet megvizsgálni, jégrétegeket küldenek analizálásra és közben mérik a jégréteg vastagságát is.
Az extrém túrázók már tavaly is megpróbálták elérni az északi pólust, ám akkor nem jártak sikerrel, azt azonban ők fedezték fel, hogy a hittnél sokkal vékonyabb az északi-sarki jégréteg. Miután az expedíció véget ér, a laborokban kezdődik a vízminták feldolgozása, amelyekből várhatóan év végére már eredmény születik.
A bolygón az iparosodás előtti időkhöz képest átlagosan 30 százalékkal nagyobb a savasodás az óceánokban. A Föld 55 millió évéhez képest aggasztó, hogy az elmúlt évszázadokban mérhető a leggyorsabb változás. A sarkvidéki vizek a tudósok szerint az átlagosnál is savasabbak, mivel a hideg víz nagyobb arányban nyeli el a széndioxidot, mint a meleg.
[ Greenfo ]
(átlag: 5) átlagos nehézségű 
Budapest
