Cápaenciklopédia: a grönlandi cápa
Tudomány1/2. oldal
Ezúttal egy nagytestű, de kevéssé ismert cápafajról olvashatunk cikksorozatunkban.
 |
|
Albumhoz klikk a képre.
|
A grönlandi cápa biológiája, anatómiai jellemzői
A grönlandi cápa a rendkívül nagyméretű cápafajok közé sorolható. A kifejlett nőstények átlag hossza 5-6,3 méter. A szakirodalomból ismert legnagyobb példány testhossza 730 centiméter volt, és tömege valamivel több, mint egy tonnát nyomott. A hímek átlag négy-öt méter hosszúak. A grönlandi cápa megnyúlt, hengeres, torpedószerű testformával rendelkezik. A rosztrum viszonylag nagy, tompán lekerekített végű. A szubterminális, azaz alsóállású száj egyenes vonalú, szélei trapézszerűen íveltek. Az öt kopoltyúrés az állat méretéhez képest kicsiny, és a mellúszók előtt helyezkednek el. A mellúszók rövidek, szélesek, a végük félkör alakú. Az első hátúszó a fejtől távol, a test második harmadának végén található, alacsony, széles és háromszög formájú. A második hátúszó közvetlenül a faroknyél előtt helyezkedik el.
Pont a két hátúszó között található az alsó hasúszó. A grönlandi cápa -más tüskéscápákhoz hasonlóan- nem rendelkezik farok alatti úszóval. A faroknyél karcsú és hosszú. A farokúszó heterocerk, de a lebenyek kicsik és szélesek. A szemek kicsinyek, a retina szürkés árnyalatú. A szemek körül igen gyakori egy világító parazita rákfaj, az Ommatokaita elongata, amely gyakran a szemek sérülését eredményezi, sőt akár vakságot is okozhat az állatnak. A grönlandi cápa színe egységesen sötét szürke, illetve szürkésbarna. A felső álkapocsban rövid, csúcsos, de igen éles nyújtott háromszög alakú fogak találhatóak. Az alsó álkapocs fogainak ettől jelentősen eltér a szerkezete; a széles alaplemezen erősen megdőlt alacsony, háromszög formájú korona jellemzi a fogazatot.
A grönlandi cápa rendkívül lassan növekszik. Egyes kutatók szerint a leghosszabb életciklussal rendelkező cápafaj, maximális életkora elérheti a 150-200 (!) évet is. Elevenszülő faj, de az ivadékok -ellentétben a viviparus cápákkal- nem a placentán, hanem tojásokban fejlődnek ki (ovoviviparus) az anyaállat testén belül. Szaporodásbiológiájáról nagyon keveset tudunk. (A tüskéscápákat az igen hosszú vemhességi idő jellemzi, így például a közönséges tüskéscápa (Squalus acanthias) rendelkezik a leghosszabb, 24 hónapos gesztációs idővel.)
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 4.2) nehéz körülmények 
Málta
