Borneói búvárkodás
Utazási élmények1/5. oldal
Mint ebből a beszámolóból kiderül, tényleg óriási élmény egy sipadani búvártúra.
Utazás: Szeptember közepén vágtunk neki az útnak, kocsival Bécsig. Bécs - Kuala Lumpur a Qatar Airways járatával, dohai átszállással, 30 kg megengedett poggyásztömeggel. KLU nemzetközi repterére kora délután érkeztünk, s mi bevállaltuk azt, hogy erre azonnal rászervezünk egy olcsó repülést Borneóra. Az AirAsia Kuala Lumpur - Tawau járata csupán 4 órával a megérkezésünk után indult, ez nekünk pont megfelelő volt. Kellett a négy óra, ugyanis mi a nemzetközi terminálra érkeztünk, a járat pedig egy másik terminálról, a fapados LCC-ről indult (Low Cost Terminal). Leszállás után át a vámon (nem kell vízum az idelátogató magyar turistáknak), majd a csomagokért, majd pénzváltás taxira vagy buszra, mert mindkettővel át lehet közlekedni az LCC terminálra. A busz 1,5 ringit, nagyjából 75 forint volt, és 25 perc alatt átért. Az LCC terminálon aztán gyorsított becsekkolás a fapados járatra, és már repültünk is... Egy kis negatívum az AirAsia-ról: a megengedett súly ugyanis csak 15 kg, felette fizetni kell- fizettünk. Ám ezzel a többletköltséggel is valami szemtelenül olcsón utazhattunk át Borneóra! Két és fél órás út után helyi idő szerint este érkeztünk meg Borneó szigetére, Tawauba. Transzfer éj egy olcsóbb városi szállodában, ahonnan reggel már a bázis mikrobusza egy óra autókázással Semporna városáig vitt, mely kikötőjéből speedboat repített a végcél felé... 45 perc száguldás után érkeztünk meg Mabul szigetecskéjére némi ellátmánnyal együtt.
Első fázis: Sipadan, Mabul és Kapalai (Dél-kelet Sabah, Celebesz-tenger)
Ez a kis 3 sziget tehát, ahol a következő tíz napot töltöttük. A szállás Mabulon volt, merülni viszont mindhárom mellett merültünk. Sipadanon már nincs bázis és nincs szálláslehetőség sem. Ennek -részben- szomorú a története. Nem csak arról van szó, hogy a zátony természeti kincseit (elsősorban az itt szaporodó teknőceit) védjék, hanem a turistákat is nagyobb biztonságban tudhatják a hatóságok a másik két szigeten. Néhány éve ugyanis kalóztámadás áldozata lett a sipadani bázis és vendégei! Bár a túszdráma szerencsés véget ért, ezzel befellegzett az ottani centernek. Manapság maláj fegyveresek őrzik a sziget és az odalátogatók nyugalmát a nagyon közeli Fülöp-szigetek felől érkezhető kalózokkal szemben. (Ott még rendesen űzik az ipart a halálfejesek) Sipadanon így a vendégek számát korlátozták, napi három merülés, és a hajók visszaviszik vendégeiket vagy Borneóra, vagy az említett másik két sziget egyikére.
Mabulra érkeztünk meg tehát, ahol gyors becsekkolás után (mind a szállodába, mind a búvárbázisra) elkezdődött búvárkalandunk!
A merülőhelyeket mind feltöltöttem az adatbázisba, képek is vannak és részletes leírások, mit láthatunk. Most csak röviden: Mabul és Kapalai homokos részei a makrotémák pazar birodalma, Sipadan kopár zátonya pedig rengeteg teknős, nagy vad és fantasztikus halrajok játszótere, nem véletlen, hogy a világ legjobb helyei közé sorolják. A Barracuda Point merülőhely pedig önmagában a csoda, a best of... Zöld tekik tucatra, white tipek és szürkék szintúgy, hatalmas batfish, bumphead parrotfish és trevally rajok, barracudák tömegben és örvényben! Korall, mint mondtam nem sok, kopár platók és falak. Némi kőkorall erdő a sekélyebb részeken: asztal és agancs korallok. Az ok szörnyű: a sziget "bezárása" után magára hagyták azt, s ideszoktak a halászok. Nem kispályáztak, alaposan megszórták a zátonyt dinamittal és ciánnal! Borzasztó a pusztulás, egész hatalmas foltokban hiányzik az élő korall, néhol hegyomlásszerű lavinák végig a fal mentén...
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 3.8) átlagos nehézségű 
Málta
