Egy statisztika margójára
A búvárkodásrólMár megint a búvárkodás a médiában... Ha mi magunk nem tisztázunk alapvető dolgokat, más biztosan nem teszi meg helyettünk.
A Magyar Televízió Híradóját nem kifejezett bulvár (vagy búvár...) magazinként szoktuk számontartani. De manapság megszokott módon, ők sem voltak restek kissé szenzációhajhász módon nyúlni egy nagyon is kényes témához. Ezen a linken megtekinthető a riport, ami arról szólt, hogy a horvátok statisztikái szerint a legtöbb halálos búvárbaleset listáján holtversenyben a magyar állnak az első helyen.Bár vették rá a fáradtságot, hogy egy kinn dolgozó magyar oktatót is megkérdezzenek, azért van pár homályos részlet. Mikor, ki készítette ezt a statisztikát? Hány évre visszamenőleg? Milyen baleseteket vettek figyelembe? És főleg, szám szerint hány esetről van szó, és ez hány balesetmentes merüléssel állítható szembe? Ez a listavezető hely ugyanis lehet, annyit jelent, hogy adott időszakban (ez éveket, netán akár egy évtizedet jelent!) magyarok közül mondjuk öt búvár vesztette életét, más nációjúak közül három vagy négy- mindez statisztikailag nem értelmezhető különbség. Ám erről semmit sem tudhattunk meg. Szerencsére mi, búvárok tisztában vagyunk azzal, hogy milyen sok magyar merül az Adrián, és szerencsére nagyon-nagyon ritkán kell hírt adnunk tragédiáról.
Ehhez képest így fogalmaz a komoly riporter: "Ideje volna megtanulni, hogy a búvárkodáshoz nem csak pénz kell." Annak is ideje lenne, hogy valaki átgondolja: aki csak egy-egy adriai hosszúhétvégén engedhet meg magának pár merülést, az aligha tartozik a búvárok legvagyonosabb rétegéhez. Mégis teret kaphatnak a különféle bekiabálások a "pálya széléről", olyan emberektől, akiknek a búvárkodás valós ismereteihez vajmi kevés közük van. Hangsúlyos véleményük viszont annál inkább akad. Könnyű azt sugallni, hogy pénzes bunkók önveszélyes hobbija a merülés, nem pedig az a békés, szép (és persze biztonságos!) kedvtelés, aminek mi ismerjük.
Tényszerű adatokkal lehetne vitatkozni, ha ilyeneket közölnének az ítélkezők. De sokkal könnyebb dolgunk lenne a cáfolatokkal akkor is, ha nekünk lenne valós statisztikánk a búvárbalesetekről. A baj pedig itt kezdődik: a magyar búvárok közössége sincs tisztában azzal, milyen veszélyhelyzetekbe kerülnek a magyar búvárok, hány dekompressziós kamrás kezelésre került sor, milyen típusú merülések után, melyik úticélon?... Ilyen adatok nem léteznek, pedig sokat elmondanának arról, hogy és mennyire biztonságosan merülünk. Ennek szükségességét nem itt és most, én ismertem fel, már évekkel ezelőtt írt ugyanerről Kollár K. Attila a Búvárinfó hasábjain. A helyzet pedig mit sem változott.
Most felvethetném, hogy itt a divecenter.hu oldalain is létrehozhatnánk egy "baleseti jelentőt", ahol névtelenül (az azonosítás kedvéért dátummal és monogrammal) lehetne kitölteni egy egyszerű lapot, ahol vészhelyzetkről és balesetekről lehetne hírt adni. Jelölve hogy rosszullét, rossz felszerelés vagy emberi hiba állt a háttérben, járt-e a baleset orvosi, netán dekókamrás kezeléssel, hány méteren volt a merülés legmélyebb pontja, milyen tapasztalatú búvárral történt az eset... Ám felesleges keresni oldalunkon ezt a bejelentőt. Ugyanis a helyzet sajnos nem csak abban a tekintetben nem változott meg az évekkel ezelőtti állapothoz képest, hogy nem szűntek meg a balesetek, de az is tény, hogy manapság is szemérmesek vagyunk az elkövetett hibáink terén. Nem beszélünk róluk, az utólagos jelentések nem kerülnek nyilvánosságra, nem láthatunk veszélyes tendenciákat, nem tudhatjuk, hány merülésre jut egy baleset, és mi a leggyakoribb okozója azoknak. Azért nincs sem itt, sem máshol ilyen bejelentő, mert a tapasztalat azt mutatja, az Egyesült Királyságban vagy más országokban megszokott önkéntes (vagy kötelező) jelentés itt nem működik.
Így hát mindenki vigyázzon magára, minden szempontból, hiszen nem vonhatunk le következtetést mások eseteiből. Annak is ki vagyunk téve, hogy a médiában mindenféle állítások keringjenek a búvárkodással kapcsolatban: adatokkal és tényekkel nem tudjuk cáfolni őket. Persze, talán nem is olyan fontos ez: a lényeg, hogy ott legyünk a vízparton, aztán irány a mélység!... és bízzunk benne, hogy nem a mienk lesz az a nagy ritkán előforduló merülés, amiről majd megint negatív szenzációként beszélnek a médiában.
GR
Fontos kiegészítés: olvasóink kérésére önálló fórumot indítottunk a balesetekről, veszélyhelyzetekről szóló történeteknek, ami itt érhető el.
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Kecskemét
