Egyiptomi képeslap - kicsit másképp
Vörös-tenger3/3. oldal
![](/pic/buvar/hrg0512_1.jpg)
A merülésekre többnyire már ismert helyeken került sor, ezért most megpróbáltunk más módon búvárkodni. Kísérőinknek előre elmondtuk: szeretnénk letáborozni egy-egy izgalmasabb helyen, akár a hajó alatt is, ha találunk jó fotótémát. Így aztán sehol nem javítottunk távúszó rekordokat, ellenben észre tudtuk venni a máskor ügyesen elrejtőző sziklahalakat, polipot, krokodilhalat, és tüzetesen végignézve az egyes helyeket, apró rákokat, csigákat és egyéb csöppségeket fedeztünk fel. Bizony a fényképezőgép helyett időnként nagyító kelt volna el!
Mivel a vezetőink, Bárdos Zozó és Törő Laci tudták, mi érdekel minket, olyan helyeket mutattak, ahol érdemes volt hosszabban időzni, és soha nem sürgettek. A Gota Abu Ramadánál eltöltött nap különösen emlékezetes volt, mind a két merülésünk hosszabbra sikeredett 70 percesnél, de általábban 50-60 percnél korábban nem nagyon kerültünk ki a vízből.
![](/pic/szemely/hrg0512_4.jpg)
Megismertük azt a törzshelyet is, ahol a városban élő magyarok jönnek össze rendszeresen. Jó volt látni, hogy különböző, elvileg konkurrens bázisokon dolgozó búvárok egy asztalhoz ülnek és beszélgetnek az élet dolgairól. Barátságban, olyan emberekként akiket a közös szerelem és a nyelv összehoz és nem egymás ellen fordít. A már régóta ott élő magyaroktól sokat megtudtunk a helyi életről, annak szép és kevésbé szép oldaláról, szokásokról, emberekről, ismeretlen tájakról.
Végül aztán elrepült az egy hét, elbúcsúztunk a minket vendégül látó Zozóéktól, és újból végignézhettük a hurghadai reptér bazársorát hasznos könyvek után kutatva. Budapesten aztán alig pár fok várt minket, hétköznap délutáni nagy forgalomban araszoltunk haza, és levél várt, ami a hideg és pár méteres látótávolságú tavakba szervezett programokra invitált - don´t forget, we are in Hungary...
Képtár a túra képeiből , Deep Dreams bázis weblapja
- G.R. - Sz.K. -