Veszélyben a Mexikói-öböl élővilága
KörnyezetvédelemSokat hallunk mostanában a fúrótorony katasztrófájáról- ebben a cikkben a lehetséges következményekről olvashatunk.
 |
|
Albumhoz klikk a képre.
|
Szakértők szerint, ha a szivárgást nem sikerül megszüntetni, akár több millió liter nyersolaj ömölhet a Mexikó-öböl vizébe. Ez pedig végzetes hatással lehet a térség élővilágára.
A tengerbe kerülő olaj hatása
A tengerbe kerülő olaj hatása kettős. Egyrészt az élő szervezeteket károsítja. A halak kopoltyúira ragadva fulladást okoz. Összetapasztja a madarak tollait, melyek így elveszítik szigetelőképességüket, s ezért többé nem tudnak repülni, a hideg vízben pedig hamar lehűlnek szigetelő réteg hiányában. A tengeri emlősök orrnyílására tapadva fulladást okoz. Az olaj toxikus anyagokat -pl. aromás szénhidrogéneket- is tartalmaz. Gyakran okoz idegrendszeri sérüléseket, vakságot, tüdőgyulladást, bőrgyulladást.
Másrészt az életfeltételeket rontja, az olaj ugyanis nem csak közvetlenül pusztít. Pusztít azáltal is, hogy kis fajsúlya miatt a víz felszínén szétterül, "filmet képez", s így elzárja a vizet a levegőtől, sötét színe pedig leárnyékolja a víz alatti világot. Így a víz oxigén-utánpótlása megszűnik, s leáll az oxigént termelő fotoszintézis. A fénytől elzárt vízi növényzet -elsősorban az óriási tömegű alga- bomlásnak indul, s végül olyan mérvű oxigénhiány lép fel, hogy a vízben élő állatok megfulladnak. 1 m3 olaj 400 m3 vízből öli ki az oxigént. (1 tonna olaj 1200 ha területen terül szét.) Az üledékbe bekerülő olaj pedig akár évtizedekig hatással lehet a térség -azon belül is elsősorban a bentosz (a vízfenék és az üledék élővilága, életközössége)- élővilágára. Nem véletlenül nevezték el az ásványolaj okozta pusztítást "olajpestisnek".
Súlyosbítja a helyzetet, hogy az óceánok vizének kicserélődési ideje 36 ezer év, így a szennyeződés nagyon hosszú ideig pusztíthat. Az esetek többségében igen jelentős a különböző tengeráramlások hatása, mivel ezek több ezer kilométerre is elszállíthatják a szennyeződéseket. Ezáltal csökkentik az adott partszakasz és tengerrész sérülését, viszont a lokálisból regionális, esetleg globális szennyezés alakulhat ki. Erősen befolyásolhatják az olaj lebomlásának és párolgásának intenzitását is, a víz és a levegő hőfokának, illetve a napsugárzás intenzitásának (a fotokémiai oxidáció feltétele az erős napfényintenzitás) függvényében. A tenger felszínére került olajat különböző hatások érik az egymásra ható folyamatok révén. Számos ezen folyamatok közül (pl. párolgás, diszperzió) az olaj mennyiségének csökkenését eredményezhetik, ezzel szemben a víz-az-olajban típusú emulzió térfogat növekedést is eredményezhet, egyes olaj fajták esetében ez akár háromszoros, négyszeres növekedést is jelenthet.
Az olaj biológiai hatása specifikus tengeri élőhelyeken
 |
|
Albumhoz klikk a képre.
|
A pelágikus régió élőlényeire - elsősorban a planktonra - a körülményektől függően hat az olaj. Nyugodt tenger esetén a szétterülő olajréteg gátolja a napfény vízfelszín alá jutását, így a fitoplankton fotoszintézise is lecsökkenhet, extrém esetben teljesen meg is szűnhet. Nagy mértékű fitoplankton pusztulás pedig zavart okozhat a táplálékláncban. Az olaj toxikus alkotóelemei beépülhetnek a planktonikus élőlényekbe, s a táplálékláncon keresztül eljuthatnak akár a lánc csúcsára is.
Partközeli régió
A partközelben élő tengeri emlősök és hüllők fokozottan veszélyeztetettek az olaj hatásaival szemben, mivel levegővételhez a felszínre kell emelkedniük, illetve a szaporodási ciklusban a vizet is elhagyják. Szintén veszélyeztettek a sekélyebb partmenti vizekben szaporodó halak.
Tengerparti régió
A tengerpartok közül elsősorban azok vannak kitéve az olajszennyezések káros hatásainak, amelyek apály idején szárazulattá válnak. A tengerparton szaporodó és fészkelő tengeri madarak különösen érzékenyek az olajszennyezésre. Nagy számú madár pusztulhat el fulladás, éhezés vagy kihűlés következtében. Gyakori a mérgezés is, mivel a tollaikra ragadt olajat tollászkodás közben gyakran lenyelik.
Partközeli mocsarak
A mocsári vegetációk főleg a könnyű nyers-, vagy a különféle finomított olajakra érzékenyek. A sós mocsarak növényei védettek a különböző behatásoktól, leveleik bevonata például jól ellenáll az olajnak is. Gyökereik beszennyeződése azonban pusztulásukat okozhatja.
Trópusi területeken -a védett partokon és folyótorkolatoknál- a sós mocsarakat mangrove erdők helyettesítik. A mangrove fák légző gyökerei az élőhelyükként szolgáló biológiailag gazdag, de oxigénszegény iszap fölé nyúlnak. Az olaj így gátolni tudja a növény légzését, és felboríthatja sóháztartását is. A talajba beszivárgó olaj hatása hosszabb ideig is eltarthat, és gátolhatja a mangrove rekolonizációját.
Korallzátonyok
Az olaj korallzátonyokra gyakorolt hatása erősen függ a toxikus komponensek arányától, a szennyezés időtartamától és az időjárási viszonyoktól. Ha az élő korall károsodik, akkor az egész szirt - gazdag flórájával és faunájával együtt - elpusztulhat, a hullámok pusztító munkája következtében.
Kovács Roland
PADI Instructor
(átlag: 3.5) átlagos nehézségű 
Horvátország
