Cápaenciklopédia: cáparendszertan

1/2. oldal

Népszerű sorozatunk többek kérésére folytatódik, új fajokkal és bevezetőként egy kis rendszertani összegzéssel.

Közkívánatra, a divecenter.hu szerkesztősége tovább folytatja az elmúlt év népszerű sorozatát, a cápák világát bemutató Cápaenciklopédiát. A folytatásban -kiegészítve a csak a fajok bemutatására szorítkozó előző évi ismeretterjesztő sorozatunkat-, bevezetjük olvasóinkat a cáparendszertan illetve biológia alapjaiba is. Folytatjuk a fajok bemutatását olyan további, a búvárok körében méltán népszerű és könnyen merülhető cápák ismertetésével, mint amilyen például a dajka-, a zebra-, és az angyalcápa, vagy az "Adria réme", a kispettyes macskacápa. Reméljük, hogy a további érdekes és hasznos információk közreadásával sikerül még jobban megértetni és megszerettetni ezt a lenyűgöző állatcsoportot.

Dr. Elter Tamás
Marine Life Shark Project

Gonda Rudolf főszerkesztő
divecenter.hu Szerkesztősége

A rendszertanról általában

Albumhoz klikk a képre.

A rendszertan vagy taxonómia az élőlények sokféleségét kategorizáló olyan biológiai tudományág, amely számba veszi, és csoportokba rendszerezi az alaktanilag (izomorf) és élettanilag (izoreagens) hasonló létformákat. Szoros kapcsolatban áll a leíró növénytannal (fitográfia) és állattannal (zoológia). A svéd Carl von Linnét (1707-1778) tekintjük a modern rendszertan atyjának. Az ő nevéhez fűződik többek között, a napjainkban is használt kettős, vagy más néven binominális nevezéktan kidolgozása. Az a felismerés, amely szerint a fajoknál az élőlényeket jellemző tulajdonságok változatossága nem egységes, a rendszertani csoportokba soroláshoz is természetes alapokat biztosít.

A nemzetközi nevezéktan egyik fontos alapelve, hogy az adott fajnévhez tartozó típuspéldány, az ún. holotípus, mindig egy közgyűjteményben őrzött példányhoz kell, hogy fűződjön. A prioritási elv szerint, egy faj többszöri leírása esetén, mindig az első leíráshoz rendelt fajnév a hivatalos. A származástan, az evolúció elmélete pedig annak a megértésében segít, hogy az egyes rendszertani kategóriákat jellemző hasonlóságok leszármazási, illetve rokonsági kapcsolatokat is kifejeznek egyben. A legmagasabb rendszertani egység, a főország, a legáltalánosabb közös nevezőt fejezi ki az élőlények típusai között. Az összes növényi és állati létforma (így köztük a cápák is) az Eukaryota főországba, azaz a valódi magvas sejtekkel rendelkező összes élőlényt magában foglaló rendszertani egységbe tartozik. Az állatok országa (Animalia) két állatkörre, az egysejtű (Protozoa) és a többsejtű (Metazoa) állatok körére tagolódik. A többsejtű állatokat a modern rendszertan húsz törzsbe (phylum) osztályozza. (Megjegyzendő, hogy a korábbi rendszertani munkáktól eltérően, az álszövetes szivacsokat (Porifera) a modern taxonómia jelenleg már nem egy önálló törzsnek, hanem az e kategória felett álló, és a többsejtű állatok egyik tagozatának tekinti.)

Fejezetünk keretét jelentősen meghaladná az egyes (és gyakran nem is egységesen használt) rendszertani kategóriák fogalmi bemutatása. Ezért itt csupán arra szorítkozunk, hogy vázlatosan bemutassuk azokat a legfontosabb rendszertani kategóriákat, amelyek a legáltalánosabbtól kezdve, az egyedi jellemzőkig bezárólag csoportokba rendszerezik a hasonló alaktani és élettani tulajdonságokkal rendelkező, és egymással szorosabb vagy távolabbi rokonságban álló élőlényeket. Az egyes nemzeti nyelvi elnevezésben mutatkozó eltérések miatt, taxonómiai tudományos fajnévként, a kettős nevezéktan szabályai szerinti latin megnevezést tekintjük mindig a hiteles elnevezésnek.

Így például, a nagy fehércápa angol nyelvű elnevezésének számos eltérő alakja létezik, mint amilyen a Great white shark, White shark, Blue pointer, White death, Maneater, Uptail, Tommy, stb. A nagy fehércápa tudományos fajneve ezzel szemben mindenütt egységesen Carcharodon carcharias. A tudományos fajnév mellett szokás még feltüntetni a fajt leíró tudós nevét, és a leírás dátumát is. Az előző példánknál maradva a nagy fehércápa korrekt tudományos elnevezése tehát: Carcharodon carcharias, Linnaeus, 1758.

E bevezető sorok után, tekintsük át az állatvilág legfontosabb rendszertani egységeit, amelyek ismerete elősegíti majd a cápák rendszertanában történő eligazodásunkat is. E főbb taxonómiai kategóriák a következők:
Ország,(Regnum)
Törzs, (Phylum)
Altörzs (Subphylum)
Osztály (Classis)
Alosztály (Subclassis)
Főrend (Superordo)
Rend (Ordo)
Alrend (Subordo)
Család (Familia)
Nemzetség (Genus)
Faj (Species)

Az írás a következő lapon folytatódik!

5. Luciferin		2010 ápr 30. 08:54

Nem vágtak át (nagyon), csak egy kicsit leegyszerűsítették a dolgodat. ... és minden rendszerezésnél van még bonyolultabb. :-)
Előzménye: 'pygmy' (3)
4. Bunny		2010 ápr 30. 08:45

Ha ez vígasztal, én az állatkertnek csinálok fajnyilvántartó programot, és mesélik, hogy igen komoly viták tudnak kialakulni nemzetközi szinten is, hogy ez meg az éppen hová tartozik, külön vagy más alá, stb. Sok esetben még a latin névvel sincsenek egyezségek. Időnként pakolgatják ide-oda, szóval ez nem tűnik annyira exakt, kőbevésett dolognak. Minket embereket pl. simán átrakhatnak előbb-utóbb a gerinctelen, esetleg a csúszómászók közé :)
Előzménye: 'pygmy' (3)
3. pygmy		2010 ápr 30. 08:30

Akkor a suliban a bioszteremben átvágtak a kirakott családfával, pedig az egész hátsó falat beborította... ott csak hal volt. A fán.
Előzménye: 'Luciferin' (2)
2. Luciferin		2010 ápr 30. 08:14

Hát ügye ez meglepő, de éles elméddel rátapintottál a lényegre, hogy a cápák (és a ráják) nem halak hanem porcoshalak. Bizony így van ez. Egymás mellett lévő azonos kategóriák amelyek nem átfedőek.
Előzménye: 'pygmy' (1)
1. pygmy		2010 ápr 30. 07:53

Ööö, most akkor ha tudományoskodni akarok, akkor a cápa nem is hal? Mert az jön le, hogy porcoshal. Ami osztály. De felette már az altörzs van, ami gerinces. Vagy kimaradt a felsorolásból főosztály, a hal?

Cápaenciklopédia: cáparendszertan

Merülőhelyek

Blue Hole / Azure Window

Beluga Búváriskola