A korallok kétharmada veszélyeztetett a Karib-térségben

Környezetvédelem

A Karib-térség koralljainak jelentős része komoly fenyegetéssel néz szembe. A nem pusztán szép, hanem egyéb téren is kulcsfontosságú zátonyokat kíméletlenül pusztítja a környzetszennyezés és a túlhalászás.

Az IPS News írása szerint a fenti megállapítás abban a jelentésben olvasható, amit a World Resources Institute (WRI) készített. Ebben egy úgynevezett veszélyeztettségi faktort alkalmazva úgy értékelték, hogy a térség koralljainak tizede nagyon komolyan fenyegetett, többek között a déli és keleti Karib-térségben, Floriday Keys, a nagy Antillák és a Yucatan félsziget környékén. A dokumentum vezető szerkesztője, Lauretta Burke elmondta, hogy más veszélyek is leselkednek a korallokra a jól ismert fenyegetéseken kívűl is, mint a globális felmelegedés vagy a fertőzések okozta korallpusztulás. Ám azt is hozzátette, hogy a gyors cselekvéssel lehetséges a folyamat megállítása, hiszen sok ivadék van jelen a vizekben, amelyek újjáéleszthetik a korallzátonyokat. Az aggasztó viszont az, hogy még a legeldugottabb helyeken is megfigyelhető valamilyen mértékű pusztulás.

A WRI kutatóinak felmérése szerint a korallok további harmada komolyan, ötöde mérsékelten és harmada kis mértékben veszélyeztett. Ez utóbbiak leginkább a Bahamák, Turks & Caicos, Kolumbia, Nicaragua környékén találhatóak, valamint részben Belize, Kuba és Mexikó partjainál. A "Reefs At Risk" (Korallzátonyok veszélyben) című dokumentum több, mint 20, a térségben működő szervezet együttműködése eredményeként született meg. Lauretta Burke szerint ez az első ilyen átfogó felmérés a térség koralljainak állapotáról, és a problémás területek feltérképezése segít abban, hogy a hatóságok megkezdjék a korallzátonyok megóvására irányuló tevékenységüket.

Az egészséges korallzátonyok nagy gazdasági jelentőséggel is bírnak, hiszen élelmezési, kikapcsolódási szempontból vagy a munkahelyteremtéssel hozzájárulnak a fejlődéshez. A kutatás szerint 2000-ben 3,1-4,6 milliárd dollár körüli jövedelem volt köthető a korallzátonyokhoz, elsősorban a halászati és idegenforgalmi bevételek révén. Ráadásul természetes védőgátat képeznek a hurrikánokkal szemben, ami a kutatók becslése szerint 0,7-2,2 milliárd dollár nagyságrendű pusztítástól óvta meg a partokat. De mindez évtizedeken belül elveszhet a partokon károkat okozó emberi tevékenységek - építkezések, a szennyvíz tengerbe vezetése - következtében, ami a korallok harmadát veszélyezteti. Az intenzív mezőgazdasági tevékenységnek köszönhető talajerózió az életet adó fényt blokkolhatja a korallok elől, és a vízbe kerül növényvédő szerek is felmérhetetlen károkat okoznak. Végezetül pedig a tengervíz szennyezése, ami elsősorban az óceánjárók szemetének és szennyvizének vízbe ürítése során történik meg, felborítja az érzékeny ökológiai egyensúlyt. Mindez főleg a keletebbre levő szigetek, Bermuda, Puerto Rico, Aruba, Jamaica, Panama és a holland Antillák környékén figyelhető meg. Ám valamennyi veszély közül a legkomolyabb a túlhalászat, ami felboríthatja a természetes egyensúlyt, hiszen az algával táplálkozó halak lehalászása következtében a korallt ellepik az algák. A tengerek hőmérsékletének növekedtével robannásszerűen terjedt a korallfehéredés is az utóbbi években, ami a korallok pusztulásához vezet. A korallzátonyok pusztulása súlyosan fogja érinteni a térség gazdaságát, mutat rá a jelentés, hiszen csökken a halászati bevétel, a terület kevésbé lesz vonzó a turisták számára, és a partot övező természetes védőgát sem képez többé akadályt a hurrikánok előtt.

A korallzátonyok védelmének felvetése nem új keletű, és egy ideje már léteznek a hatóságok által kijelölt védett tengeri nemzeti parkok. Jelen pillanatban a Karib-térségben 285 ilyen nemzeti park van, de a WRI jelentése szerint nagymértékben változó, mennyire hatékonyan ezek a korallzátonyok védelmében. A kutatók szerint alig 6 százalékukat menedzselik igazán hatékonyan és csak további 13 százalékuk tekinthető legalább részlegesen hatékonynak. A WRI azt javasolja, hogy eredményesebben kellene ösztönözni a fenntartható halászatot és védeni a zátonyokat a közvetlen rombolástól. Ezen kívűl felvilágosító tevékenység beindítását sürgetik a lakosság körében, hogy az emberek felismerjék a korallok gazdasági jelentőségét. Lauretta Burke rámutatott, hiába érzik sokan fontosnak a védelmet, a gazdasági jelentőség még nem egyértelmű mindenki számára. Abban reménykedik, hogy talán ezen a téren is segíthet a jelentés. A dokumentumot szeptember 29-én a térség vezetőinek és tudósainak jamaikai találkozóján teszik majd közzé.

Eközben a Nature magazin két nemrég megjelent cikke némi reményt adhat, mivel új kutatások szerint a korallok jobban képesek alkalmazkodni a felmelegedett vízhez, mint azt korábban gondolták. A Columbia egyetem kutatói szerint a Csendes- és az Indiai-óceánban élő korallok életben tudtak maradni egy különleges szimbiózis révén. A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, a korallok képesek ugyan a természeti körülmények változását követni, ám ez korántsem jelenti azt, hogy ugyanígy az emberi tevékenységnek köszönhető környezetszennyezés és túlhalászat hatásait is át tudják vészelni.

Katherine Stapp

[ IPS News ]