Az Európa-szíve tervezői úgy döntöttek, saját korallzátonyt hoznak létre, és a Dubajban megszokott rendkívül ambiciózus projektekhez híven, nem kisméretekben gondolkodnak, ugyanis 500 000 négyzetméteres területen tervezik felépíteni a zátonyt – írja a CNN.

Ehhez a korallokat kis darabokra fűrészelik, majd tartályokba helyezik, ahol minden egyes részből százszor annyi új korall képződik. Ezt a technikát máshol is alkalmazzák a kutatók, sőt, a természetben automatikusan is megtörténik egy-egy erősebb vihar és hullámzás hatására.

Az ilyenkor keletkező új részek idővel integrálódnak a nagyobb zátonyba, így növekszik a kolónia mérete. Az Egyesült Arab Emírségekben az elmúlt időszakban a zátonyok több mint 70 százalékát károsította a vizek elsavasodása és egyéb káros környezeti változások, valamint az emberi tevékenységek, de már folyamatban van a mentőakció.

A korallzátonyok a világ szinte össze pontján veszélyben vannak, többek között az ausztrál Nagy-korallzátony.

A Nagy-korallzátony a világ legkiterjedtebb korallzátony-ökoszisztémája, amely rendkívül megsínylette az elmúlt években három tömeges korallfehéredést is okozó óceáni hőhullámokat. Korallpopulációjának több mint felét elveszítette az 1990-es évek óta.

Azokban a régiókban a legdrámaibb a helyzet, amelyeket a legsúlyosabban érintettek a rekordmagas hőmérséklet okozta tömeges korallfehéredések 2016-ban és 2017-ben. A szakemberek szerint a korallok számának hanyatlásáért a klímaváltozás a felelős, ugyanis növeli az olyan pusztító jelenségek gyakoriságát, mint a tengeri hőhullámok.

[ Delta ]