A Földközi-tenger

4/5. oldal

A Földközi-tenger élővilága

Albumhoz klikk a képre.

A kedvtelési búvárok egy része, lekicsinylően beszél a Földközi-tenger élővilágáról. Annak ellenére, hogy a mediterrán tengeri élővilág biológiai sokfélesége valóban nem éri el az indo-pacifikus fauna biodiverzitását, mégis a Földközi-tenger rendelkezik a világtenger egyik legérdekesebb összetételű élővilágával. Egyedülálló jelenség ugyanis, hogy a kis területű, és éghajlati szempontból homogén mediterrán medencében három faunaprovincia élőlényei keverednek egymással. Az élővilág mintegy 65%-a atlanti, 5%-a szubarktikus, további 5%-a pedig trópusi, indo-pacifikus eredetű. A fennmaradó 25%-ot pedig a világon csak itt honos bennszülött, endemikus fajok alkotják.

Szintén a Földközi-tenger egyedülálló jellegzetessége, hogy vizeiből kimutatható néhány paleotrópusi, ún. Thethys-reliktum faj is. Az utóbb említett fajokat a Földközi-tenger geológiai elődjéből, az egykori Thethys-óceánból származó, és mind a mai napig fennmaradt trópusi maradványfajoknak tekinthetjük. Ilyen például a búvárok többsége által figyelemre sem méltatott, és a Földközi-tenger sekély parti vizeiben helyenként tömegesen előforduló ernyős alga (Acetabularia acetabulum), amely 10-12 centiméteres magassága ellenére, valójában egyetlen óriási sejtből álló zöldalga-féle. Szintén trópusi Thethys-reliktumnak tekinthetjük az igen elterjedt tölcsérmoszatot (Padina pavonica), vagy például a tüskésbőrűek (Echinodermata) közül, az Adriai-tengerben is előforduló, hét karral rendelkező változatos tengericsillagot (Coscinasterias tenuispina).

A boreális, szubarktikus fauna legközismertebb földközi-tengeri képviselője, az akár 70 centiméter hosszúra is megnövekvő osztrigafarkas (Marthasterias glacialis), amely még a jégkorszakban vándorolt be a mediterrán vizekbe. De például, Thethys-reliktum fajnak tekinthetjük a Földközi-tenger egyik jelképét, a sekély vizekben kiterjedt mezőket alkotó, és egykor a szárazföldről a tengerbe visszavándorolt virágos növényt, a békaszőlő-félék családjához tartozó neptunfüvet (Posidonia oceanica) is.

Noha sokan úgy vélik, hogy a tengerbiológusok számára a Földközi-tenger már "lerágott csont", egyes becslések szerint, a jelenleg ismert, és itt honos mintegy 4500 állat és növényfajon kívül, majdnem ugyanennyi lehet a még felfedezésre váró fajok száma. A Földközi-tenger élővilágát, az előzőekben vázolt sajátosságai miatt, önálló biogeográfiai egységnek tekintjük, amelyet mediterrán faunaprovinciának hívunk.

A halak állatköre (Pisces) 613 eddig leírt fajjal képviselteti magát a Földközi-tengerben. Ebből 81 faj a porcoshalak osztályába (Chondrichtyes), míg 532 faj a csontoshalak osztályába (Osteichtyes) sorolható. A mediterrán halfajok 11%-a endemikus. A cápalakúak főrendjét (Selachiiformes) 47 faj reprezentálja a Földközi-tengerben. A nagyobb testű cápafajok közül a leggyakoribb a nyílt-tengeri kékcápa (Prionace galuca), amely a mediterrán vizekben mindenütt, így az Adrián is előfordul. A Földközi-tenger legméretesebb hala szintén egy cápafaj, -amelynek a felbukkanása a kora tavaszi időszakban, különösen a Szicíliai-szoros térségében várható- , az akár 10-12 méteres hosszúságot is elérő óriáscápa (Cetorhinus maximus). A Föld negyedik-ötödik legnépesebb nagy fehércápa (Carcharodon carcharias) populációja ugyancsak a mediterrán tengerben található, bár az elmúlt két-három évtizedben a populáció egyedszáma a túlhalászás, és a növekvő környezeti stressz miatt erősen lecsökkent.

Az írás a következő lapon folytatódik!

7. Mirci		2010 ápr 17. 13:21

Átlag 25 ezer évente szárad ki, ha jól számolok. Úgy emlékszem, az utolsó feltöltődés úgy 10-12 ezer éve történt, szóval még várnod kell egy kicsit. Az is említésre méltó, hogy a Fekete tenger kb. 7-8 ezer éve keletkezett (szinte tegnap), sokan ebből származtatják az özönvíz történeteket.
Előzménye: 'Bunny' (5)
6. Garfield33		2010 ápr 17. 12:27

Húú, ez jó kis cikk, így a szombati ebéd előtt. Az meg nem baj, ha közeledik Afrika, leaglább nem kell drága repjegyet venni Egyiptomba, mert nehetünk kocsival is...
Előzménye: 'Mirci' (2)
5. Bunny		2010 ápr 17. 11:30

Viszont ha kiszáradna, kiderülne ott volt-e atlantis vagy sem. És könnyű lenne a roncsokat felfedezni, aztán ha újra van benne víz már megvannak a GPS koordináták :)

4. shark		2010 ápr 17. 10:03

A számítások szerint, ha ma záródna el a Gibraltári-szoros, és teljesen megszűnne a Földközi-tenger vízutánpótlása, kb. 1000 évre lenne csak szükség a víztömeg teljes elpárolgásához. A folyamoknak a mediterrán medencébe ömlő vize, ezt a vízveszteséget nem tudná kompenzálni. Noha egyes geológusok véleménye szerint, a messinai sókrízis idején a teljes medenceterület kiszáradt, e hipotézisnek ellentmondanak a mindmáig fennmaradt Thethys-reliktumfajok. Valószínű, hogy a mélyebb keleti medenceterületen fennmaradtak kisebb, vízzel töltött sóstavak. Ezek táplálásában, illetve sóháztartásának fenntartásában játszhatott szerepet például az ősi Nílus. A miocén végi elzáródás-kiszáradás-feltöltődési folyamat, a Glomar Challanger furásmagjaiból vett minták szerint, mintegy 40-szer ismétlődött meg, nem egészen egymillió év alatt.
Előzménye: 'pygmy' (1)
3. pygmy		2010 ápr 17. 08:23

nem is feltölt, csak pótol, ami elpárolog... igen, Afrika egyre közelebb, alattunk is arabok laknak:)
Előzménye: 'Mirci' (2)

A Földközi-tenger

Merülőhelyek

Peltastis Wreck / Silói Roncs

Szolnoki Búvár SE