A Földközi-tenger
Tudomány2/5. oldal
 |
|
Albumhoz klikk a képre.
|
A Földközi-tenger medencéje keleti-nyugati irányban, az ázsiai partvidéktől Gibraltárig közel 4.000 kilométer hosszan nyúlik el. A Földközi-tenger ingressziós eredetű, a Thethys üledékein kialakult olyan süllyedék, amelynek aljzatát kiterjedt, vastag karbonátos üledékösszlet alkotja. Hiába minősül az egykori Thethys-óceán a mediterrán medence ősének, a Földközi-tengert sem aljzatszerkezete, sem pedig struktúrája alapján nem tekinthetjük valódi óceánnak. A Földközi-tenger területe hét különböző részmedencére oszlik. A Alborán-medence Gibraltártól a Baleári-szigetekig húzódik, és ez utóbbitól a Tres Forcas-foktól kiinduló tenger alatti küszöb választja el. A Baleári-medence nyugati oldalát -a Betikai Kordillerák tenger alatti szerkezeti folytatásaként-, a Baleári szigetcsoport (Ibiza, Mallorca és Menorca) határolja el az Alborán medencétől.
A Baleári-medence alkotja a Földközi-tenger nyugati részének legkiterjedtebb, és legmélyebb fenéksíkságát. A 100.000 négyzetkilométer kiterjedésű mélytengeri síkság átlag 2.600-3.000 méter mély. A Baleári-medence legmélyebb pontja a medenceterület keleti szélén mérhető, amely 3.330 méter. A Földközi-tenger nyugati és keleti főmedencéjét a Szicíliai-átjáró 145 kilométer széles, és átlag 400 méter mély fenékküszöbe választja szét. A Szicíliai fenékküszöb szerkezetileg az észak-afrikai Atlasz hegység, és az itáliai Appenninek hegyvonulat tenger alatti összeköttetése. A Szicília és Tunézia között húzódó szorosban, a tenger alatti hátsághoz tartozik az itt található számos sziget, mint például Málta, Pantelleria, Linosa, és Lampedusa szigete. A Baleári-medence folytatásának tekinthetjük a nyugati szélén 2.836 méter mély Ligur-tengert, amelynek keleti, keskeny szakasza a Tirrén-tenger északi selfterületéhez kapcsolódik. A Tirrén-tenger aljzatának bázisát egy rendkívül ősi, kristályos metamorf kőzetekből álló szerkezeti takaró, az egykori Tirrenio-masszívum alkotja. Strukturálisan az elsüllyedt ősmasszívumhoz tartozik Szardínia és Korzika szigete is. A Tirrén-medencében, -Nápolyhoz viszonylag közel-, található a Földközi-tenger nyugati nagymedencéjének legmélyebb pontja, amely 3.730 méter.
A Földközi-tenger legnagyobb kiterjedésű, és legmélyebb részmedencéjét, a 616.000 négyzetkilométernyi területű Jón-tenger alkotja. A mediterránum középső medencéje nyugaton a Szicíliai-átjáróval, északon az Adriai-tengerrel, keleten pedig az Égei-tengerrel, illetve a Levantei-medencével határos. A Jón-tengerben találjuk a Földközi-tenger legnagyobb mélységeit. A Jón-tenger centrumában az átlagos vízmélység eléri a 4.000 métert, a Peloponnészosz-félszigettől délnyugatra fekvő Hellén-árok pedig, a maga 5.121 méteres vízmélységével a Földközi-tenger legmélyebb pontja. Az Adriai-tenger mind szerkezetét, mind pedig földrajzi helyzetét tekintve, a mediterrán nagymedence jól elkülönült részét alkotja. Szemben a Földközi-tenger többi részmedencéjével, az Adria nagyon fiatal, transzgressziós sekélytengernek tekinthető. Sajátosságai, és a magyar kedvtelési búvárkodásban betöltött kiemelt jelentősége miatt, az Adriai-tengerrel a következő fejezetben külön is foglalkozunk.
A Földközi-tenger keleti nagymedencéje, amelyet Levantei-medencének hívunk, igen bonyolult aljzatszerkezettel rendelkezik. A medenceterületet nyugaton a Földközi-tenger egyik legkiterjedtebb selfje, a tunéziai Gabes-öböltől a Lampedusa szigetéig húzódó sekély tenger alatti küszöb választja el a nyugati nagymedencétől. Ez a hatalmas kontinentális küszöb földtanilag az afrikai szárazulat részét alkotja. A Levantei-medencéhez tartozik a számtalan szigettel tarkított sekély Égei-tenger, amely 180.000 négyzetkilométert fed le a mediterrán víztömegből. A szűkebb értelemben vett Levantei-tenger a líbiai Ras al Hilal foktól a közel-keleti partvidékig húzódik. Az egyiptomi partszakaszt széles self jellemzi, amely különösen kiterjedtnek számít az Iskanderun-öbölnél, nem kis részben a Nílus hordalékkúp építő tevékenységének köszönhetően. Az egyiptomi self kontinentális lejtőjének tövénél húzódó 4834 méter mély Plinius, illetve 3720 méteres vízmélységgel rendelkező Strabón-árok nem más, mint két ősi, üledékkel feltöltött mélytengeri árok, amely az egykori Thethys alábukási zónájának a maradványa. Kréta és a Nílus hordalékkúp lejtője között húzódik a gyűrt karbonátos rétegekből álló Földközi-tengeri hátság.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 2.9) átlagos nehézségű 
Budapest
